Az aracsi pusztatemplom a magyar nemzeti identitás jelképe. Arača vagy Aracsi pusztatemplom a Délvidék egyik legértékesebb és legkorábbi építészeti emléke.

A román – korai gótikus stílusban épült templomot Szent Miklós tiszteletére emelték a 13. században. A monumentális téglaépület romjai a vajdasági Törökbecse közelében található, a puszta síkjából kiemelkedve már messziről észrevehető. A romhoz földút vezet, mely száraz időben autóval is megközelíthető, de esős, sáros időben érdemes gumicsizmát húzni és begyalogolni a történelmi emlékműhöz.

Kutatások szerint a templom valószínűleg egy már korábbi templom helyére épült. Erre utaló bizonyíték az 1896-os ásatáskor előkerült ún. aracsi kő, melyet ma a Nemzeti Múzeumban őriznek. A kövön lévő feliraton két szövegrészlet olvasható, az egyik imára szólít, a másik átokkal fenyegeti a kő eltulajdonítóját.
Alaprajzát tekintve egy nyolcszögletű és kötegelt pillérekkel tagolt háromhajós templom, három köríves, apszissal ellátott, bazilikás szerkezetű, boltíves épület volt. A tatár, majd a kunok pusztítása után Nagy Lajos édesanyja újíttat fel a kápolnát és a ferences rendnek adományozta. Később az északi mellékhajó keleti szakasza fölé tornyot emeltek. A 16. századi török pusztítás következtében a környék lakosait, épületeit a török elpusztította. A vidék elnéptelenedett, aminek köszönhetően a romok háborítatlanok maradtak. 1770-ben az időjárástól való megóvás érdekében nádtetővel fedték be a megmaradt téglarészeket. Ezzel is elősegítve mai állapotának megőrzését. Az 1970-es évek ásatásai során templomtól északra a kolostori épületek föld alatti maradványaira bukkantak. Napjainkban a környékbeli lakosok tartják rendben a templomot és környékét.

A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fent eredeti állapotában. A romokon a Csák nemzetség, a franciaországi Bourges székesegyház, az esztergomi királyi palota és székesegyház, a Pannonhalmi Bencés Főapátság stílusjegyei is fellelhetőek. A romkultusz és régészeti tudományoknak köszönhetően menekültek meg e romok a teljes pusztulástól. Fennmaradása állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye

A templom a délvidéki magyarság jelképe és szent gyülekezőhelye. Látogatottsága egyre növekszik, nemzeti zarándokhellyé vált az elmúlt évek alatt. Több kulturális folyóirat, civil szervezet és díjak viselik nevét. E kegyhelyen gyűlnek össze a szórványtelepülések lakosai.
Mint miden évben idén augusztusban is megünnepelték a pusztatemplom emlékévét. A 18. alkalommal megrendezett ünnepségen, ha ideiglenesen is, de felcsendültek a harangok. Az ide érkezőket szentmisével, alkalmi műsorral várták a szervezők.

A pusztatemplom szimbolizálja a magyar összetartozást, megléte összefonódott a magyarsággal. Hiszen e templom fennállása óta sokat megélt már, ennek ellenére még is fennáll. Az évtizedek, évszázadok megpróbáltatásai sem tudták legyőzni a templom romjait, az ottani magyarságot.

Save

Save

Save

Save

Save

Save

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Hucul-brinza fesztivál

    Hucul-brinza fesztivál, TájGazda

    Tapasztalatból mondom, hogy a huculok barátságos, vendégszerető, kedves nép. Volt alkalmam szeptember elején Ihor Lucenko barátom meghívására részt venni az éves hucul-brinza

     
  • A sokarcú Nemzeti Botanikus Kertünk

    A Veresegyházi Botanikus Kert, TájGazda

    A Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál, a Sződ-Rákos patak mentén helyezkedik el a közel két évszázados vácrátóti Botanikus Kert.

     
  • Magyarremete

    Tiszta, napsütéses időben a határmenti városból, Gyuláról is látni a Bihari-havasok csodaszép, havas csúcsait. A határátkelőtől kb. 140 km megtétele után el is érhetjük a hegység lábát.

     
  • Napraforgó, amely mindig a Nap felé fordul

    Napraforgó, TájGazda

    A minap a határban jártam, hogy megnézzem milyen az idei búzánk. A parcellához vezető után volt szerencsém néhány helyen megcsodálni a nyár egyik nagy kedvenc növényét,

     
  • 2017-ben az év rovara a nagy szarvasbogár

    2017-ben az év rovara a nagy szarvasbogár , TájGazda

    Az idei évben az év rovara címet a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nyerte el. E nemes állat szimbólumát a történelem során festők, ötvöskészítő mesterek is felhasználták munkáik során.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére