Fertőrákosi kőfejtő és barlangszínház, TájGazda

A hely lehetőséget ad a kulturális szórakozás mellett a természeti, kőzettani és őslénytani ismereteink bővítésére is. A Fertő nyugati partvidékén található Püspöki Kőfejtő vagy mai nevén a Fertőrákosi

Kőfejtő és Barlangszínház, Magyarország legszebb lajtamészkő képződménye. Az egykori mészkőbánya ma látványos turisztikai célpont, népszerű kirándulóhely, természetjárók kedvelt helye, számos koncert, fesztivál színhelye. A Kőfejtő 2001 óta az UNESCO Világörökség részeként van nyilvántartva. http://www.fertorakosikofejto.hu/

A bánya alapanyagát adó lajtamészkő 12-14 millió évvel ezelőtt keletkezett. Az akkori Pannon-beltenger sekély, meleg vizében mészvázas moszatok éltek, amelyek hatalmas iszaptömeget halmoztak fel. Ebben a mésziszapban sokféle állat és növény maradványa rakódott le. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet. Mohaállatok, vastaghéjú osztrigák, fésűskagylók, tüskésbőrűek, csigák, halak, cápafogak őskövületei rajzolódnak ki a bánya falán és a 15-25 méteres oszlopokon. Az itt élt fajok java része már kihalt, nem élnek a mai tengerekben.

A Kőfejtőből előszeretettel bányászták a mészköveket, mivel könnyen fejthető, alakítható volt, az időjárás viszontagságainak is ellenállt. Már az ókori rómaiak is használták Sopron falainak építésénél. Később a Kőfejtő az egyház tulajdonába került. Több templom, kastély, székesegyház falai épültek az itt bányászott kövekből (Fertőrákos, Győr, Keszthely). Az 1860-as évek elejétől állandó kifejtés vette kezdetét 50-100 kőfejtővel. A kitermelt köveket főként Bécs nevezetes épületeihez használták fel. Több hónapig is eltartott mire a 8-12 pár bivallyal húzott szekerek elérték végső állomásukat.

A bányából alagúton keresztül juthatunk a szabadba, egy csigalépcsőn felkapaszkodva pedig a tetőre érhetünk fel, ahonnan csodás kilátás nyílik a Fertő tóra. A mintegy 5 hektáros felszínt sziklafüves és száraz kaszálórét borítja. Számos védett növénynek és állatnak ad otthont. Sziklai benge, tavaszi hérics, nagy pacsirtafű, szibériai harangvirág, sárga virágú ökörszem, naprózsa, sakktáblalepke, imádkozó sáska, fürge és zöld gyík. A barlangban négy denevérfaja él együtt a sarlósfecskékkel, éjszakai ragadozók közül a macskabagoly figyelhető meg.
A Sziklai Benge Tanösvény 300 méteren keresztül ismerteti meg a fertőrákosi kőfejtő, a Fertő-Hanság Nemzeti Park földtani, állattani és növénytani értékeit. A kőfejtő belsejében, a barlangban ember és természet által kialakított tér kiállító teremként és játszóhelyként funkciónál. Az őslénytani bemutatón életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin rekonstrukciók, fosszíliák, filmvetítések kalauzolják el az érdeklődőt. A lajtamészkő kiállítás bemutatja a barlang kialakulását, a kövek bányászatát, felhasználását. Minden hónap másik szerdáján két alkalommal Barlangoló címmel tárlatvezetéssel várják a látogatókat.

A helyszín akusztikája révén kiválóan alkalmas zenés előadások megtartására. Először Dohnányi Ernő, később Kóh Ferenc segédletével tartottak itt szabadtéri előadásokat az 1920-as ’40-es években. A műsorok menetét nagyban befolyásolta az időjárás. Ennek kiküszöbölésére a Kőfejtő kivájt csarnokait kezdték el használni, itt alakítottak ki színháztermet. A Barlangszínházban az első előadást 1970. június 27-én tartották meg. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően ma 760 férőhelyes nézőtér, fűthető székek, megnövelt területű, modern színházi fény- és hangtechnikával ellátott színpad, föld alatti és felszíni kiszolgáló egységekkel várják a hallgatóságot az év több napján.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A művészet hobbi

    Kizárólag természetes alapanyagokkal szeret dolgozni és vonzereje a felújítás, az újrahasznosítás, a reciklázs. Tényi Irénke nagymama a művészet világában találja meg az élet harmóniáját,

     
  • Szeder, egy megosztó gyümölcs

    Szeder, egy megosztó gyümölcs, TájGazda

    Sokunk ismeri ezt a bogyós, fekete színű gyümölcsöt. Vannak, akik előszeretettel fogyasztják és vannak, akik egyáltalán nem szeretik. Sőt már a kiejtett szó hallatán is elkezdenek fújjogni. Igaz, ami igaz.

     
  • Az ősi, hagyományos kézi könyvkötészet mestere

    A Csányi könyvkötő, TájGazda

    A könyvkötészet a régi, népi szakmák közé sorolható. E ritka mesterséget gyakorló szakemberek sajnos kihalófélben vannak. Igen kevesen készítenek hagyományos, kézi könyvkötészettel könyveket a mai világban.

     
  • Kézzel festett üvegcsodák

    Kézzel festett üvegcsodák, TájGazda

    Felvidéken, pontosabban Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként

     
  • Holland típusú, tornyos dónáti szélmalom

    A dónáti szélmalom, TájGazda

    A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére