Fehér mák, TájGazda

Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.

Még sosem hallottam róla. Létezik olyan, hogy fehér mák? Nagyon felcsigázta a gondolataimat. Így belemerültem a fehér mák kutatásába. Sajnos nagyon keveset tudtam meg róla, de amit igen azt szeretném megosztani a kedves olvasókkal, hogy halljanak róla és ismerjenek meg néhány gondolatot e nemes fajtáról is.

A Vajdaságban él egy kedves ismerősöm, akiről tudom, hogy kék mákot termel. Így Őt is megkérdeztem a fehér mákról, remélve hogy tud nekem némi információval szolgálni. Ő maga nem, de más ismerőse próbálkozott a termesztésével. Mint megtudtam tőle a fehér mákot tavasszal kell elvetni. Sokkal kisebb gubókat terem és a bennük lévő fehér magok száma is jóval kevesebb, mint a kék mákgubóban. Az európai piacokon kicsi rá a kereslet, de Ázsiában – India, Pakisztán, Banglades – ahonnan eredetileg származik a mák, ott előszeretettel használják a fehér mákot is, sőt a sárgát is.

Felhasználását tekintve ugyanazok az ételek elkészíthetőek belőle, mint a kék változatából. Salátákba, burgonyás, rizses ételekbe kiváló ízesítő. Az íze viszont más, enyhén dióízű. Ezért alkalmas a darált dió helyettesítésére is. Ugyanazok a vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék, rostok fordulnak elő benne, mint a kék mákban csak magasabb értékekkel. Hidegen sajtolva olajat készíthetnek belőle. A fényt kevésbé bírja, hamar beavasodik tőle. Kozmetikában bőrápolásra is használják. Kisebb ópiumtartalommal bír a kék mákhoz képest.

Magyarországi vonatkozásban egy tájfajtára találtam említést, a Szentesi fehér mákra. Európai viszonylatban főként Ausztriában termesztik Waldviertel régiójában. Ennek a régiónak az egyik fő gazdasági bevétele is a máktermesztés származik; mákturizmust alakítottak ki az itt megtermelt mákfélék köré. A Mákmúzeumot, mák tanösvényt bejárva számos információt tudhatunk meg a mákról, a történelméről, a feldolgozásáról, az ópiumról.

Kedves olvasóink, ha tud egyéb, más információt a fehér mákkal kapcsolatosan, azt szívesen fogadjunk. Írják meg nekünk hozzászólásként.

Köszönöm a segítséget Lackó Csabának!

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     
  • Dévaványa-Réhely: élet a semmi közepén

    Dévaványa-Réhely, TájGazda

    A dévaványai-ecsegi puszták természetvédelmi terület nagysága 12 800 hektár Zömében gyep, ősgyep művelési ágú területek 90%-a visszavásárlás útján került az állam tulajdonába.

     
  • Egyedi libafarm a Vajdasági Telecskán

    Sajnálattal kell bevallani, hogy falvaink gazdasági értékeit sokszor nem vezsi észre  közönség, esetleg részben használja ki azokat. Ez nem csupán a mezőgazdaságra vonatkozik,

     
  • Biomozgalom Újvidéken

    Biomozgalom Újvidéken, TájGazda

    Évről évre egyre jobban terjed a biotermékek előállítása és a népszerűsítése is egyre nagyobb lendületet vesz. Az emberek már nem vetik meg az organikus kertészt, nem gyanakodnak abban,

     
  • A zentagunarasi tájház

    A zentagunarasi tájház, TájGazda

    Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére