A Kardoskúti Fehér-tó

A több, mint 5600 hektáron elterülő Kardoskúti Fehértó Békés megye egyik ékessége, amely egyben Magyarország 7 természeti csodája közé tartozik. E szikes tó és területe az év bármely időszakában

kivételes látnivalókkal bír. Tavasszal és ősszel víz borítja a tájat, a nyári időszakra kiszárad, magas sótartalmú tómeder válik uralkodóvá.

Fehértó és környéke méltán áll természetvédelmi oltalom alatt. Az itt lévő madártani, növénytani, víztani és földtani értékek felbecsülhetetlenek hazánk számára. Az ide látogató vendégek számos élménnyel gazdagodnak, mind az állatbarátok mind a növénybarátok szerelmesei is találnak kedvükre valót.
Átvonuló, és költő madárfajok egyaránt előfordulnak. A darvak, a vadludak, a récecsapatok mellett a nagy kócsag, a gulipán, a széki lile, a bibícek, a piros lábú cankó, a kék vércse gazdagítja a térség szépségét.
A pusztán magányosan álló kilátó lehetőséget ad a terület feltérképezésére. Tavasszal és ősszel madárvonulás veszi kezdetét. Tél beállta előtt különleges esemény zajlik a Fehértavon. A darvak útra kelnek, amely idén is megtekinthető volt. Szervezett időpontok keretein belül, szakemberek közreműködésével daruleseken vehetnek részt az érdeklődők. A kilátóból messze-messze ellátni. Csodás látványt ad a madarak tömege, fent a levegőben és lent a talajon is. A szakemberektől minden kérdésünkre kielégítő választ kaphatunk. Rengeteg érdekes történetet hallható tőlük.

Minden év szeptemberében megrendezésre kerül a „Fehértó napjá”-nak Ünnepe. Ezen esemény alkalmával bakancstúra keretei között, olyan természetvédelmi helyekre is elbarangolhatnak a látogatók, ahol egyébként máskor sosem. A Kardoskúti Pusztaközpontban népzenével, néptánccal, kézműves programokkal, állatsimogatóval, madárbemutatóval várják az idelátogatókat. Kisvonaton és lovaskocsin is ki lehet látogatni a pusztába. A Pusztaközpontban lévő múzeumban állandó kiállítás formájában bemutatásra kerül a térség táj- és természeti értékei.

A Kardoskúti Fehértó egyik területi egysége a Sóstói-telephely, ahol őshonos szürke szarvasmarha, racka-, és cigájahjuh állományokat szaporítanak. Ezen állatfajoknak felbecsülhetetlen értékük van és a jövő nemzedék állattenyészésében is kiemelkedő szereppel bírnak.

A Fehértótól déli irányba található a csomorkányi Templom-rom. Az egykori román és gótikus stílusú téglatemplomot a török hadjárat során rombolták le. Mára csak a falmaradványok találhatóak. Megközelítésekor az idelátogatónak számolni kell azzal, hogy földút vezet a romhoz, amely esős időben a sár miatt nehezen járható. Tapasztalatból tudom, mert ottjártamkor az esős idő miatt kialakult sáros dűlőúton nem tudtam megközelíteni a romot.

További információk: www.kardoskut.hu, www.kmnp.hu/index.php?pg=menu_1134

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból

    Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

    Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

     
  • Csuhéfalvi életképek

    Csuhéfalvi életképek, TájGazda

    A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

     
  • Másfél évtizede a kultúra szolgálatában

    Kultúra Tiszakálmánfalván, TájGazda

    Tiszakálmánfalva Újvidék peremvárosi kistelepülése. Több mint 4000-en lakják, de ennek csupán az egyharmad a magyar ajkú. A faluban azonban tolerancia és együttműködés van a több nemzetiség között,

     
  • Szemet gyönyörködtető piros mező

    Pipacsmező, TájGazda

    Lassan eljön a tanév vége, a ballagás ideje. Ilyenkor a tanulok mellet az iskolák, tantermek is díszbe öltöznek. Legtöbbször pipacsot, búzavirágot, mezei szarkalábat, rózsaszirmot szednek a gyerekek a tantermek,

     
  • A gyümölcs feldolgozott értéke

    A gyümölcs feldolgozott értéke, TájGazda

    A kisgazdaságok fennmaradását és távlatát, egyben fejlesztési útját, nem a hagyományos, kevés kézi munkával járó gabonatermelés szavatolja, hanem a hozzáadott érték lehetősége.  Ennek szép példáival találkozunk

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére