A zentagunarasi tájház, TájGazda

Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

összefogással megmentették, tatarozták, és egy, a vidékre jellegzetes Tájházat alakítottak ki, ahol összegyűjtötték és megőrizték az utókornak a régmúlt idők mindennapjait meghatározó eszközöket, de szellemi hagyatékként az egykori szokásokat is. Sípos Attila, a helybeli MAG Hagyományápoló Egyesület elnökével indultunk körsétára, aki készségesen kalauzolt bennünket a múltba, de az egyesület tevékenységét is vázolta.
-A folyamatosan gazdagodó gyűjteményben elsősorban a múlt század eleji földművelés eszközeit szeretnénk, szereténk bemutatni, de nem mellőzhetjük az iparos korszak jellegzetességeit sem. Megvan a lehetőség felsorakoztatni a bognár-, a kovács- vagy éppen a szövő-mesterség eszközeit, ugyanis a házban valamikor bognárműhely volt, értékes eszközök, szerszámok maradtak ránk, de nem titkolt vágyunk, hogy a régi, a kihalófélben lévő mesterségek közül például a szövést vagy a gölöncsérséget tanfolyamok útján őrizzük és adjuk át az utókornak. Az egyesület keretében tevékenykedő kézimunkacsoport pályázaton nyert pénzből vásárolt szövőszékeket, így elképzelésünk a megvalósulás irányába halad. Lehetőséget látunk a szárnyát bontogató falusi turizmusban, így az ide látogatókat Csillagtúrára invitáljuk, melynek során bemutatjuk falunk jellegzetességeit. A Csik-ér patak itt húzódik a falu alatt, horgászparadicsomot szeretnénk belőle varázsolni, de van egy vadászerdőnk is. A természet tisztelőinek figyelmét minden valószínűség szerint ámulatba ejtené a Csík-érhez közeli tanya mellett álló két tiszafa, melyek életkorát nehéz felbecsülni, de már a 230 évvel ezelőtti katonai térképek is megtaláljuk őket. Falunk egyik látványosságának, a katolikus templomnak a látogatása sem maradhat ki a túrából, ami a Tájház látogatásával, illetve a helyi ínyencségek kóstolójával érhet véget.
-A központi helyet mégis a tájház foglalja el. Milyen elrendezésű és milyen használati tárgyak, berendezések láthatók a gyűjteményben?
-Maga az épület a népi építészet jegyeit viseli, s felhívja magára a figyelmet a felújított és módosított napsugaras oromzat, valamint a ház hármas osztatú beosztás, amihez azonban még egy nagyobb szobát építettünk, ahol egyesületünk különböző szakcsoportjai, valamint a civil szervezetek tagjai találkozhatnak. Lényegében eredetiségükben maradtak meg a mestergerendás szobák. A nyitott tornácról, vagy ahogyan mi nevezzük: a gangról az előszobába lépünk, ahol a száz éves kanapán, vagyis karos padon, amit még lócának is nevezünk, napközben megpihenhetett az ember. A konyha gazdag gyűjteménye a mosdótáltól és -állványtól a "kredencig" terjed, benne a főzőedényekkel és korabeli tányérokkal, tálakkal meg persze evőeszközökkel. A tiszta szoba berendezése két nemzet hagyományát és kultúráját tükrözi. Az 1940-es-1950-es években ruszinokat telepítettek Zentagunarasba, így párhuzamba állítva mutatjuk be a magasra vetett ágyat, a felette elhelyezkedő szentképpel és családi képpel együtt, de az öltözékek is megtalálhatók, melyek nem nagy eltérést mutatnak. A tiszta szobában kapott helyet az almárium, rajta a jellegzetes Mária-szoborral és a feszülettel, ami a falusi ember vallásosságát is bizonyítja. Az ajtó melletti falon ki tudja milyen idős kalapos óra kapott helyet, s a mutatókat szemlélve úgy érezzük, hogy egy pillanatra megállt velünk az idő. Mester-szobának neveztük el azt a helységet, ahová a szövőszékek kerültek, s itt kézimunkázhatnak asszonyaink is.
-S a terjedelmes udvar?
-Lassan azt is rendezzük, s itt mutatjuk be a paraszti gazdálkodás eszközeit. Felújításra vár a múlt századbeli góré, mellé hagyományos fészer épül, ahová a kézi szerszámok és a művelő eszközök kerülnek, az ekétől, a fogasig, boronáig, vetőgépig. Nem titkolt tervünk, hogy bekerüljünk a Vajdasági Turisztikai Útvonalba.
-A Tájház helyszíne lehet a helyi fesztiváloknak és a magyar néphagyomány meg szokások felelevenítésének...
-Szerény körülmények között eddig is felelevenítettük hagyományaink, szokásaink egy részét, mint pl. a Mikulás-várás, a karácsonyi meleg tej és kalács osztása, a húsvéti tojásfestés, a farsangi felvonulás meg a kukoricatörés és -fosztás, s remélem, hogy ezek a rendezvények a környékből is ide vonzzák a látogatókat. A Tájház udvara a főző-versenyeknek és egy táncház- fesztiválnak is helyszíne lehet, de itt láthatjuk vendégül a Vajdaság kis falvaiban tájoló, nagy népszerűségnek örvendő Tanyaszínházat is. Mindaz, amit elértünk, nem valósíthattuk volna meg a falu népének összefogása nélkül, de az önkormányzati és a községi meg tartományi támogatások is hozzájárultak a Tájház "megszületéséhez", s bízom benne, hogy nem csak falunk színfoltja, de része lehetünk egyetemes kultúránknak is.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Aratóünnep Felsőhegyen

    Aratóünnep Felsőhegyen, TájGazda

    Szebbnél szebb, a múltat idéző aratódaloktól visszhangzott július 9-én a zentai Tornyosi úti Lovas tanya környéke, ahol az 56. aratóverseny és -ünnepség keretében elevenítették fel a feledésbe vesző,

     
  • Egy fogorvosi fúró második élete

    Csontfúrás fogorvosi fúróval, TájGazda

    Gondolta volna, hogy a fog fúrásához használt eszközt másra is lehet használni? Én speciel nem. De Gábor igen, ezt az eszközt használja fel hobbijához, a csontfaragáshoz.

     
  • Koccintás Orbán pálinkával

    Koccintás Orbán pálinkával, TájGazda

    Maros megyében, a Sóvidék utolsó falujában Kibéden több, mint 15 féle pálinkát készítenek az Orbán pálinkafőzdében (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

     
  • Holland típusú, tornyos dónáti szélmalom

    A dónáti szélmalom, TájGazda

    A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

     
  • Újjáélesztett papír

    A felvidéki Ambruš Adriana fizioterapeuta-ként dolgozik és él Zselízen. Munka után, szabadidejében szívesen foglalkozik otthonában berendezett műhelyében kézműveskedéssel, elsősorban kosárfonással.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére