Háromkút az elzárt csángó település, TájGazda

Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

Az Isten háta mögötti hely azonban csodaszép. A Hargita és Neamţ megye határán fekvő település közigazgatásilag Damukhoz tartozik, a magyarok Gyimesközéplokra adóznak, és ott szavaznak, a pap Gyergyószentmiklósról jár, a gyerekek V. osztálytól bentlakásos formában Gyergyószentmiklósra vagy Gyimesfelsőlokra járnak iskolába. Errefelé nem vezet aszfaltút, a Gyilkos-tó irányából 15 km hosszú, meglehetősen rossz úton lehet eljutni a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből alakult ki.

Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Fekete-Hagymás lábánál felszínre törő Meleg-forrásnak nevezett bővizű karsztforrás, amely beleömlik a Kisbékás-patakba, melynek két oldalán elszórtan sorakoznak a házak. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját néhány román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Életrevaló közösség, a fiatal családok mindenikében több gyerek van, ezért a falusi vegyesboltot évekkel ezelőtt iskolává alakították át. A lelkes tanítónőt megedzette a sors, előbb csak a beázó tetővel kellett megküzdenie, aztán árvíz sújtotta az iskolát, amikor egy felhőszakadás során a megáradt patak hidat, autót, állatot és mindent magával sodort. S amikor ezt is helyreállították, akkor leégett a fából készült épület. Közben egyre többen megismerték a helyet, és sok jószándékú ember járult hozzá, hogy új iskola épülhessen. Az oktatás közben sem szünetelt, a tanítónő e mellett összefogta a támogatókat és felügyelte az építkezést. A 180 fős magyar közösségből 30 gyerek jár az új, korszerű tanodába. Példaértékű volt az a határokon is átívelő segítségnyújtás, ahogy összefogtak az emberek annak érdekében, hogy a kisiskolások és óvodások magyarul tanulhassanak világtól elzárt szülőfalujukban. Az avatóünnepségen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is jelen volt, aki személyesen is hozzájárult az iskolaépítéshez. Az ott élők gazdálkodásból, állattartásból élnek, a békés táj pedig a pihenni vágyóknak is csábító. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Hucul-brinza fesztivál

    Hucul-brinza fesztivál, TájGazda

    Tapasztalatból mondom, hogy a huculok barátságos, vendégszerető, kedves nép. Volt alkalmam szeptember elején Ihor Lucenko barátom meghívására részt venni az éves hucul-brinza

     
  • A sörök új generációja: ALAKOR Biosör

    Sör: enyhén kesernyés ízű, világos vagy sötét színű habzó ital. Bizton állíthatom, hogy hazánk legkedveltebb alkoholtartalmú itala. Számos fajtája ismert. Készülhet búzából, rozsból,

     
  • Pálffy-kastély – Gidrafa

    Gidrafa, a több mint 2000 főt számláló község Felvidék Erdőhátnak nevezett részén fekszik, Pozsony és Nagyszombat közt. Nevét a mellette csörgedező Gidra patakról kapta.

     
  • Füge: az ízletes nasi egyben kitűnő gyógyszer

    Füge, TájGazda

    A mediterrán területről származó növény egyre inkább teret hódít Magyarországon is. Az éghajlatváltozások eredményeképpen hazánkban a téli időszakok enyhébbek lettek és az így kialakult klíma

     
  • Ajándéktárgyak DekorKA-módra

    Ajándéktárgyak DekorKA-módra, TájGazda

    Lassan három éve annak, hogy Beregszászban DekorKA néven megnyitotta közös kézműves műhelyét Tóth Anita és Sárközi Kitti. Az üzlettel két céltudatos fiatal hölgy indult el terveik megvalósításának útján,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére