A dévényi vár

„E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra, de egyszer sem nyert rajt’ tartós diadalt, ám a nyugat műveltségének ez az út ezer évig nem volt zárva soha.

S hogy biztos legyen itt a verseny, a magyar nemzet rendezte Dunáját. Áldja meg ezután is a gondviselés!” – olvasható a dévényi várdomb tövében elhelyezett márványtáblán. A szöveg utolsó két sorát a trianoni békediktátum után valamilyen oknál fogva levésték: „Magyarország ezeréves fennállásának emlékére emelték a magyar felső Duna szabályozás állami és vállalati végrehajtói.”
A dévényi várat jelenlegi „tulajdonosai” igyekeznek a hajdani szláv dicsőség szimbólumává tenni, ezt azonban felejtsük el! Az évszázadok során sokszor gazdát cserélt. Sőt mi több, a régészeti leletek alapján kijelenthető, hogy – már a vár építése előtt – megfordultak itt többek közt kelták, germánok, rómaiak, kvádok, markomannok, dákok és avarok is.
Maga a vár a Morva folyó dunai torkolata feletti szirten áll, hadászati szempontból kiváló helyen. A Duna szemben fekvő, jobb partján húzódott a Római Birodalom védelmi vonala, a Limes Romanus. Ennek védelme érdekében került megerősítésre az akkor még csupán palánkvár, őrtornyokkal kiegészítve. A rómaiakkal kapcsolatban fontos még megemlítenünk, hogy Felső-Pannónia (Pannonia Superior) közigazgatási székhelye Carnuntum, Dévénytől mindössze néhány kilométerre feküdt. Ezenfelül a várban feltárt imahelyen talált hallal és egyéb keresztény jelképekkel díszített kegytárgyak alapján valószínűsíthető, hogy a IV. században, római katonáknak köszönhetően jutott el a kereszténység a térségbe.
846-ban, Német Lajos, keleti frank uralkodó dévényi ostroma idején már megerősített védelmi pont volt. A Fuldai évkönyv 864-ben Dowina néven említi. A helység és a vár neve egyaránt ebből származik. Később Rastisláv, morva fejedelem székhelye lett, rövid időre.
A Honfoglalás után a kalandozó magyarok Dévény vára alatt, a Duna mentén törtek nyugatnak.  Az Árpád-ház uralkodása idején a palánkvár helyébe kővárat emeltek. A felső-, középső- és alsóvárból álló dévényi vár szabálytalan alaprajza a hegyhez igazodik, amelyre épült. A XIII. században készült el, s legnagyobb magyar váraink egyikévé vált. Ekkortól töltötte be Porta Hungariae (Magyarország Kapuja) szerepét. Ezenfelül a Baltikum felől induló, Rómába tartó borostyánút (kereskedelmi útvonal, melyet főleg borostyánkő szállítására használtak), továbbá a szentföldi zarándokút is keresztülvezetett rajta.
Az évszázadok során a várat és a hozzá tartozó gazdasági épületeket folyamatosan bővítették, alakították. Mindig az épp aktuális tulajdonosa, akikből akadt szép számmal. A teljesség igénye nélkül, hosszabb-rövidebb ideig birtokolta a várat Tellesbrunni Rudolf herceg, II. Ottokár, I. Károly, Nagy Lajos, Zsigmond király, Mátyás király, Garai Miklós nádor – aki jelentősen kibővítette, s palotát építtetett benne –, majd a Szentgyörgyi, Bazini, Palocsa, Keglevics család uralta, s a sort még sokáig folytathatnánk.
1809-ben, a Habsburg Birodalom által kezdeményezett ötödik koalíciós háború végén – a békekötés után –, a visszavonuló francia sereg a várat aláaknázta és felrobbantotta. Azóta csupán várromként tekinthetünk a hajdan pompás erődítményre.
Napjainkban a vár rendkívül népszerű a turisták körében. Területén a történetét bemutató kiállításon kívül, a főszezon ideje alatt hagyományőrző történelmi játékokat tekinthetünk meg, sőt, aktívan részt is vehetünk rajtuk. A vár alatti kikötőből Pozsonyba és Hainburgba rendszeresen indulnak sétahajó-járatok.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek..

    Makói Autós Csárda, TájGazda

    Az új, korszerű makói Maros híd ünnepélyes átadásra 1974. december 4-én került sor. A hídavatón a nemzeti színű szalagot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Kis Dezső vágta át.

     
  • A Cseszneki Vár

    A cseszneki vár, TájGazda

    A Bakony hegység egyik sziklaszirtjén áll, őrködik ma is a romos Cseszneki Vár. Tekintélyt parancsoló vár a tatárjárást követően épült, azzal a céllal, hogy védelmi feladatokat lásson el

     
  • Háromkút az elzárt csángó település

    Háromkút az elzárt csángó település, TájGazda

    Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

     
  • Csuhéfalvi életképek

    Csuhéfalvi életképek, TájGazda

    A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

     
  • Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán

    Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

    Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére