A kassai Szent Erzsébet székesegyház

A kassai Szent Erzsébet székesegyház – más néven a kassai dóm – a jelenlegi Szlovákia területén található legnagyobb templomok közé tartozik. Méretei igazán impozánsnak mondhatóak:

hosszúsága 60,5 méter, szélessége 39,5 méter, az északi torony magassága 58,5 méter.
A ma látható dóm területén 1378-ig egy román kori plébániatemplom állt, ami sajnálatos módon kigyulladt és a lángok martalékává vált. Helyén 1380 körül kezdték építeni Európa legkeletebbre fekvő nyugati típusú székesegyházát. Tervrajzának alapjául a Xanten-beli Szent Viktor dóm szolgált. Öthajós, bazilika típusú építményt szerettek volna, ez az elképzelés azonban idővel megváltozott.
Az építkezés első szakasza 1420-ig tartott. A második fázisban fejezték be a királyi díszerkélyt 1440-ben, 1461-ben építették a Mátyás-tornyot, a királylépcsőt és a szentségházat. A harmadik ciklusban épültek a székesegyházhoz tartozó kápolnák: 1467-ben a Szent Kereszt- és a Mettertia-kápolna, 1477-ben pedig a Szűz Mária- és a Szent József-kápolna. Az északi toronnyal 1496-ban végeztek.
1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta a várost – eredménytelenül. A dóm azonban jelentős károkat szenvedett. Rövidesen kijavították, s 1508-ra elkészült a szentély is. Ezzel véget ért a több mint egy évszázados építkezés.
1556-ban újabb tűzvész tombolt Kassán, melynek a dóm is áldozatául esett. Csupán a főoltár és három oltára maradt meg. Miután rendbe hozták, a 17. században felváltva használták a katolikusok és az evangélisták, mígnem 1687-ben egy császári katonai csapat elvette az evangélikusoktól, azóta kizárólag a katolikusoké.
1804-ben létrejött a Kassai egyházmegye, s ezzel az addigi plébániatemplom székesegyházzá vált. Sorozatos felújítások vették kezdetüket. 1877-1896 között a dómot átépítették, az eredeti öthajós terv tükrében. Ekkor bontották le a Szent József-kápolnát. Az átépítés során, az északi hajó alatt kriptát hoztak létre, melyet altemplomnak vagy Rákóczi-kriptának is neveznek. A templom külseje és teljes berendezése rendkívül díszesnek mondható. Kiemelkedőnek tekinthető az 1474-ből származó Szent Erzsébet főoltár, valamint annak két szárnya a 48 gótikus táblaképpel, s a rengeteg szent- és királyi szobor. Olyan dolgok ezek, amiket képtelenség leírni – egyszerűen látni kell.
A már említett Rákóczi-kripta II. Rákóczi Ferenc fejedelemről kapta nevét, mivel 1906-os hazahozatala után itt helyezték végső nyugalomra őt és száműzetésbeli társait, hogy végre magyar földön pihenhessenek. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a nagyhatalmak 14 évvel később egy egész országrészt „száműznek” Magyarországról.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Porta Hungariae

    A dévényi vár

    „E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra, de egyszer sem nyert rajt’ tartós diadalt, ám a nyugat műveltségének ez az út ezer évig nem volt zárva soha.

     
  • Napraforgó, amely mindig a Nap felé fordul

    Napraforgó, TájGazda

    A minap a határban jártam, hogy megnézzem milyen az idei búzánk. A parcellához vezető után volt szerencsém néhány helyen megcsodálni a nyár egyik nagy kedvenc növényét,

     
  • Vasalt út, avagy via ferrata a Cuha-völgyben

    Cuha-völgy, Vasalt út, TájGazda

    A via ferrata (vasalt út) olyan hegyi utakat jelent, amelyek mentén előzetesen hidakat, létrákat, lépcsőket, drótkábeleket helyeztek ki szakemberek.

     
  • „A boldog tehén jó minőségű tejet ad”

    Korosajt, TájGazda

    Zala megyében van egy kis varázslatos falu, Nemesbük. Mesébe illő táj veszi körül. Zöldben pompázó, füves-fás dombok váltják egymást, kacskaringós utak, régi paraszti házak.

     
  • A hagyatékok megmentése

    Az ember lelke mélyén visszavágyik abba a környezetbe/közösségbe, amelyből kiszakadt vagy megpróbált hátat fordítani neki a jobbat, a kényelmesebbet keresve. Fejes Endre és felesége Ágnes

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére