A szepeshelyi Szent Márton székesegyház, TájGazda

Szepeshely a trianoni békediktátum érvénybelépéséig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Ma az Eperjesi kerület, Lőcsei járásában található Szepesváralja településrésze.

Nem messze tőle a Szepesi vár tornyosul. Szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja.
A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral.
Már 1140-ben állt itt egy román templom, majd az 1200-as években megtették a szepesi prépostság székhelyéül. Ekkor kezdték építeni a jelenleg is álló kéttornyú székesegyházat. A nagyszabású munkálatok 1232-től 1275-ig folytak. A hatalmas, háromhajós bazilikát az évszázadok során többször is kibővítették, átalakították. 1382-ben hozzá építették a Corpus Christi kápolnát, melyet aztán 1488 és 1493 között a jelenlegi, francia mintára létrehozott Szapolyai kápolnára cseréltek, melyben a névadó család síremlékei kaptak helyet.
A székesegyház Leo Albus oroszlán kőplasztikája a maga nemében a legidősebb Szlovákia területén – a 13. századból maradt fenn. Egy 1317-ből származó festmény Károly Róbert magyar királlyá koronázását örökíti meg. Főoltára 1470-ben készült, az épület regotizációja alatt azonban felújították. Mellékoltárai eredeti állapotukban maradtak fenn: Szent Mihály oltára 1470-ből, Szűz Mária elszenderedésének oltára 1477-ből, valamint a Három királyok térdre borulásának oltára 1490-ből. Ezek a több száz éves műalkotások máig megtekinthetőek a szepesi Szent Márton székesegyházban.
1553. márciusi meggyilkolása után a bazilikában temették el Mekcsey Istvánt, aki az egri vár 1552-es török ostroma idején másodkapitányként szolgált Dobó István mellett.
Az 1647-ben betelepült jezsuiták kolostort és gimnáziumot hoztak létre. 1662 és 1665 között ötszögű tornyokkal erősített védőfalat vontak a bazilika köré, mely ma is teljesen ép. 1776-ban püspöki székhellyé emelték. A kolostort 1810-től 1815-ig klasszicista stílusú szemináriummá alakították.
Az építményt 1873-1889 folyamán barokk stílusban alakították át, hogy a kor szokásához mérten középkori jelleget adjanak neki.
Ha a környéken járunk, ne hagyjuk ki e patinás épület szemrevételét, mely a többi Szepesi vár körül található műemlékkel együtt az Unesco kulturális és természeti világörökségének része.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Római sáncok növényvilága

    Több mint tíz éves a Dél – Bácskában levő Temerini Falco Természetkedvelők Egyesülete, amely nagy hangsúlyt fektet a természetvédő szemlélet kialakítására,

     
  • A titokzatos kunhalmok

    Gödény halom, TájGazda

    Az egységes alföldi síkságot itt-ott kiemelkedő dombok törik meg, úgynevezett kunhalmok. E halmoknak a történelem során kiemelt figyelmet szenteltek az itt élő népek.

     
  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     
  • Liszt Ferenc Pozsonyban

    Liszt Ferenc Pozsonyban, TájGazda

    Napjainkban nem valószínű, hogy van olyan ember Európában, akinek Liszt Ferenc neve ne csengene ismerősen. A 19. század egyik legjelentősebb és legtermékenyebb zeneszerzője, zongoraművésze,

     
  • Naprakész szaktudással a kárpátaljai gazdaságokért

    2012-ben alakult meg, azóta pedig több száz kárpátaljai magyar gazdának segít képzéseivel, szaktanácsaival a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére