A szepeshelyi Szent Márton székesegyház, TájGazda

Szepeshely a trianoni békediktátum érvénybelépéséig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Ma az Eperjesi kerület, Lőcsei járásában található Szepesváralja településrésze.

Nem messze tőle a Szepesi vár tornyosul. Szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja.
A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral.
Már 1140-ben állt itt egy román templom, majd az 1200-as években megtették a szepesi prépostság székhelyéül. Ekkor kezdték építeni a jelenleg is álló kéttornyú székesegyházat. A nagyszabású munkálatok 1232-től 1275-ig folytak. A hatalmas, háromhajós bazilikát az évszázadok során többször is kibővítették, átalakították. 1382-ben hozzá építették a Corpus Christi kápolnát, melyet aztán 1488 és 1493 között a jelenlegi, francia mintára létrehozott Szapolyai kápolnára cseréltek, melyben a névadó család síremlékei kaptak helyet.
A székesegyház Leo Albus oroszlán kőplasztikája a maga nemében a legidősebb Szlovákia területén – a 13. századból maradt fenn. Egy 1317-ből származó festmény Károly Róbert magyar királlyá koronázását örökíti meg. Főoltára 1470-ben készült, az épület regotizációja alatt azonban felújították. Mellékoltárai eredeti állapotukban maradtak fenn: Szent Mihály oltára 1470-ből, Szűz Mária elszenderedésének oltára 1477-ből, valamint a Három királyok térdre borulásának oltára 1490-ből. Ezek a több száz éves műalkotások máig megtekinthetőek a szepesi Szent Márton székesegyházban.
1553. márciusi meggyilkolása után a bazilikában temették el Mekcsey Istvánt, aki az egri vár 1552-es török ostroma idején másodkapitányként szolgált Dobó István mellett.
Az 1647-ben betelepült jezsuiták kolostort és gimnáziumot hoztak létre. 1662 és 1665 között ötszögű tornyokkal erősített védőfalat vontak a bazilika köré, mely ma is teljesen ép. 1776-ban püspöki székhellyé emelték. A kolostort 1810-től 1815-ig klasszicista stílusú szemináriummá alakították.
Az építményt 1873-1889 folyamán barokk stílusban alakították át, hogy a kor szokásához mérten középkori jelleget adjanak neki.
Ha a környéken járunk, ne hagyjuk ki e patinás épület szemrevételét, mely a többi Szepesi vár körül található műemlékkel együtt az Unesco kulturális és természeti világörökségének része.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Sörhöz, borhoz, családi ebédhez

    Néhány évvel ezelőtt a kárpátaljai magyar fesztiválok, vásárok forgatagában különleges házi készítésű sajtjaival tűnt fel a somi (Kárpátalja Beregszászi járása) Barkaszi Levente és párja, Csilla.

     
  • Garamszentbenedeki Apátság

    Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik) felvidéki község, mely a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában, a Garam jobb partján terül el.

     
  • „… és áldott a te méhednek gyümölcse…”

    Március 25-én a keresztény közösségek az örömhírvétel, vagyis Szűz Mária fogantatásának emlékét méltatják. Gyümölcsoltó Boldogasszony napját nevezik még Testfogadó Boldogasszony

     
  • Egyedülálló, Tisza által „költöztetett” fatemplom

    Egyedülálló, Tisza által „költöztetett” fatemplom Tiszabökényben, TájGazda

    2016 nyarán sokakat ért meglepetés, amikor a felújítás alatt álló tiszabökényi görögkatolikus templom helyén, a vakolat eltávolítása után egy fából készült építmény tűnt elő. Ránézésre senki sem gondolta volna,

     
  • Csíksomlyó titka

    Csíksomlyóm TájGazda

    Erdélyben, a Csíki-medence közepén festői környezetben található a csíksomlyói Szűzanya kegyhelye. Itt látható a világon ismert legnagyobb kegyszobor, a XVI. század elején hársfából készített reneszánsz

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére