A lőcsei városháza, TájGazda

Lőcse az egykori Szepesi vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt. Jelenleg a szlovákiai Eperjesi Kerület Lőcsei járásának székhelye. Története a 13. században kezdődik,

mikor a tatárok elől elmenekült szászok a Hernád lapályának kiemelkedő, jól védhető részén telepedtek le. Első írásos említése 1245-ből maradt fenn. Károly Róbert árumegállító joggal látta el, a város virágzott a gótika és a reneszánsz idejében – ennek köszönhető, hogy a városfallal körülvett óvárosban e két stílusirányzat dominál.
A város rendkívüli mértékben támaszkodik a turizmusra, ami nem véletlen. Bővelkedik látnivalóban, utcái, terei gyönyörűek. Az itt álló Szent Jakab templom a hajdani Magyarország legszebb várai közé tartozik, középkori faoltárai világhírűek. A város szülötte volt Pál mester, aki igencsak tehetséges és termékeny fafaragónak bizonyult. A róla elnevezett tér közepén áll a városháza, melyben 1550 körüli építésétől 1955-ig ülésezett Lőcse városi tanácsa. 1615-ben átalakították, ekkor kapta mai árkádsoros, erkélyes külsejét. A Schulek Frigyes tervezte, díszes, tetőből kiemelkedő rész pedig a 19. század végén épült. Az eredetileg reneszánsz tornyot a 18. században barokkosították.  Az épület déli oldalán latin felirattal ellátva a polgárok erényeinek freskói láthatók szintén a 18. századból. A mértékletesség, elővigyázatosság, derekasság, türelem és igazságosság megtestesülését ábrázolják.
A városháza épülete mögött helyezték el a vasból készült szégyenketrecet, melyben közszemlére tették a könnyűvérű nőket, illetve az elítélt bűnözőket.
Az épület belsejében impozáns előcsarnokot láthatunk, boltíves, csillagos boltozattal. Termeiben jelenleg a lőcsei Szepesség Múzeumának kiállításaival találkozhatunk, melyek elsősorban a város alapításával, annak dicső történelmével, szárnyalásával, valamint jelenlegi helyzetével foglalkoznak. Az első emeleten található nagyterem ajtaja a Jókai-regényből ismeretes lőcsei fehér asszonyt ábrázolja. Az innen nyíló keresztgerendás mennyezetű, reneszánsz díszítőelemekkel tarkított tanácsterem falain a Habsburg uralkodók mellett egykori lőcsei polgármesterek is helyet kaptak.
A múzeum hétfőtől vasárnapig, 9-től 17 óráig tart nyitva. Az itt megváltott 3 – 3.50 €-s belépővel a közelben található Lőcsei Pál múzeumba is bemehetünk, melyet a mester feltételezett műhelyében rendeztek be.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A kézműves, aki szereti a kihívásokat

    2013-ban egy helyi értékeket bemutató cikksorozat írása okán találkoztam a tiszapéterfalvai Nagy családdal. A házaspár megmutatta az általuk gyűjtött régiségeket,

     
  • A Vésztői Pascal Trapézlemezgyár

    Pascal Trapézlemezgyár, Vésztő, TájGazda

    Akkor sem költöznek el Vésztőről, ha majd világcég lesznek! Vésztőn eleinte csak a Batthyányi utca egyik házának kerítésén látszott a messzire világító sárga szín, amiről feltűnésekor senki sem nagyon tudta,

     
  • A bogárzói tanyavilág életét összefogó templom

    A bogárzói tanyavilág életét összefogó templom, TájGazda

    A török elvonulása után Makó és környéke az ide települt lakosságnak köszönhetően gyors fejlődésnek indult. A földművelés, a legeltetés nehézkessé tette a gazdák számára,

     
  • A méhanyák eladása hozza a fő bevételt

    A méhanyák eladása hozza a fő bevételt, TájGazda

    Kárpátalján becslések szerint akár 300 magyar anyanyelvű méhész is tevékenykedhet. Bár ebben az ágazatban főként a méz értékesítését gondolhatnánk az üzlet központjának, vidékünkön egészen más a helyzet.

     
  • A régió agrárbirodalma

    A régió agrárbirodalma, TájGazda

    Újvidéken 2017. májusában tartották meg a 84. Nemzetközi Mezőgazadsági Kiállítást, amely Dél – Kelet Európa legnagyobb agrárrendezvényévé nőtte ki magát.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére