Húsvétnap reggelén az ég igen magas - Tar Emese, TájGazda

Kárpátalja magyar lakossága számos Húsvéthoz kötődő szokást őriz. Bár tagadhatatlan, hogy némelyikük formáját tekintve némileg megváltozott, Krisztus feltámadásának ünnepét mindenhol

az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) ünnepként tartják számon.

Az alábbiak néhány, az ünnephez kötődő érdekesség olvasható.

A több különleges hagyományt őrző palóc településen, Nagydobronyban egyedi módon jelzik, melyik házban van hajadon, meglocsolandó leány. Virágvasárnapon feldíszített zöld ágat tűznek a kapura. Az ágat a leány apja és nagyapja szerzi be, anyja és nagymamája díszíti. Nagypéntekig marad a kapun, hogy a legények lássák, hová lehet locsolkodni menni.
Húsvétvasárnapon korábban nagy, füles kosarakban vitték a templomba a szentelésre szánt egész sonkát, tojást, vajból formázott báránykát, sót, sárgatúrót stb. Az ételek adagjai mára a kosár méretével arányosan csökkentek, de a tartalom a régi. Maradt továbbá az a szokás is, hogy a szentelmények maradékát nem taposhatja senki lába, ezért tilos kidobni azokat. Leggyakrabban elégetik a maradékokat, az előző évről megmaradt cicukát például a kemencébe dobták, amikor Húsvét előtt pár nappal a pászkát sütötték.
A sárgatúró elkészítése: a tejet (2 liter vagy annál több) forralni tesszük, felvert tojást adunk hozzá (akár 20 darabot is, a tej mennyiségétől függően), s addig kevergetjük, míg össze nem áll. Lehet cukorral és fahéjjal is ízesíteni. A keveréket tilon (gézen) keresztül szűrjük le, s ebben kell lecsöpögtetni is. Mire a felesleges folyadék kicsöpög a tilban felakasztott túróból, addigra szép gömbölyű lesz a formája.
A szentelmények között a hímes tojás is szerepel. Sajnos a locsolásért a legtöbben már csokitojást vagy pénzt adnak a kisebb fiúknak, de a tojásfestés különböző módjai még nem felejtődtek el, legalább annyi tojást hímeznek még, amit szentelni visznek. Leggyakrabban hagyma héjával együtt főzik meg a tojásokat, ami megfogja, barnásra festi a héjukat. Salánkon (egykori Ugocsa vármegye) forró méhviasszal festik meg a félig kihűlt főtt tojásokat. Miután teljesen kihűltek, aranyporral dörzsölik be a mintákat. Nagydobronyban máig élő hagyomány a tojásfestés. Itt a komoly udvarlónak egy egész kosárnyi hímest kell adjon a leány, amit a fiúnak a következő udvarlás alkalmával ajándékokkal megpakolva kell visszavinnie.
Végezetül egy ráti (Ungvári járás) és egy salánki (Nagyszőlősi járás) locsolóvers:

„Húsvétnap reggelén az ég igen magas,
Repül a gondolat, mint a királyi sas.
Kelj fel, gyenge kislány,
Mélyen elaludtál.
Add ki azt a pár hímest,
Amit nekem szántál.
Add ki hát szaporán,
Ne késtess sokáig,
Hogy gyenge seregemmel
Mehessek tovább is.”
(Rát).
 
„Van e háznak rózsabokra,
nyíljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál
megöntözném. Ennyiből áll
e kis kertész fáradtsága,
piros tojás a váltsága.”
(Salánk)
A locsolóversek forrása:
P. Punykó Mária – Hutterer Éva: Egyedem, begyedem tengertánc. Kárpátaljai gyermekmondókák és Kárpátalja hetilap

Espán Margaréta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Anmar Bijoux

    Anmar Bijoux, TájGazda

    Andrusko Mária Felvidéken él, Párkányban. Személyében egy rendkívül tehetséges kézműves ékszerkészítőt ismerhetünk meg. Ékszereit és kiegészítőit Anmar Bijoux márkanév alatt értékesíti.

     
  • Szent Márton-dóm

    Szent Márton-dóm, Pozsony

    Mikor a pozsonyi Szent Márton-dómra nézünk, rögtön megakad a szemünk az annak tetejét díszítő magyar királyi korona nagyított másán – ami nem véletlenül került oda. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt

     
  • Újjáélesztett papír

    A felvidéki Ambruš Adriana fizioterapeuta-ként dolgozik és él Zselízen. Munka után, szabadidejében szívesen foglalkozik otthonában berendezett műhelyében kézműveskedéssel, elsősorban kosárfonással.

     
  • Középkori fővárosunk: Segesd

    Segesd múltja több ezer évre tekint vissza, már a réz- és a borzkorban is lakott volt, sőt a Római Birodalmi hadsereg fontos államosaként tartották nyílván a környéket.

     
  • Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán

    Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

    Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére