Beckó vára, TájGazda

Felvidéken számtalan gyönyörű magyar vár és kastély áll a mai napig. Akad, ami jobb állapotban, és akad, ami kevésbé. Az illetékeseknek azonban általában van annyi sütnivalójuk, hogy ezeket a több száz éves

építményeket igazi turistalátványossággá alakítsák, s ezáltal fellendüljön a térség idegenforgalma. Amennyiben ezeket az épületeket belengi valamiféle titokzatosság, illetve köthető hozzájuk valamiféle bizarr vagy humoros történet, az általában csak jót tesz nekik.
Beckó várához több közismert monda is kötődik. Az egyik szerint a várat Stiborici Stibor, lengyel származású vajda építtette udvari bolondja számára, akiről az építmény nevét is kapta. A várat egyébként Bolondóc-ként is szokták emlegetni. Egy 1208-as feljegyzés Blundix, egy másik 1229-as pedig Bolondus néven nevezi. Az építési munkálatokkal valószínűleg a 12. században készültek el.
Egy másik monda Stibor haláláról szól: a vár fokáról a mélybe vetette egyik, fiát védelmező szolgáját, aki zuhanás közben elátkozta őt. A várurat egy évvel és egy nappal később mérges kígyó marta meg, majd szolgája után zuhant. Ez utóbbi főleg a Stibor vajdáról fennmaradt képnek tudható be, rendkívül kegyetlen emberként tartották számon, aki semmibe vette a köznépet.
Korábban a 13. században – mint megannyi környékbeli vár – ez is Csák Máté tulajdona volt, aki a mintegy 15 km-re lévő trencséni várában székelt. Utána 1388-ban kapta a királytól adományként a már fent említett Stibor vajda. Stibor nevéhez fűződik a vár átalakítása gótikus stílusban, valamint a sziklaszirten álló háromszintes palotaépület és várkápolna építése, illetve átépítése. A vajda 1414 körüli haláláig itt székelt, családjával együtt.
A törökök nem tudták bevenni, a Rákóczi-szabadságharc idején harc nélkül cserélt gazdát kurucok és labancok közt. 1729-ben azonban a katonák hanyagsága miatt lángok martalékává vált.
Jelenleg Beckó vára rendszeresen látogatható, nyáron érdekes programokkal, koncertekkel, középkori hadijátékokkal, íjászversenyekkel és lovagi tornákkal várják az érdeklődőket. A belépő díja 1,50 és 3,30 € között mozog, 6 év alatti gyermekeknek ingyenes.

Nyitva tartása a következő:

Április: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.30
Május: kedd – vasárnap: 9.00 – 18.00
Június – augusztus: hétfő – vasárnap: 9.00 – 18.00
Szeptember – október: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.00
Novembertől márciusig zárva.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A malonyai arborétum

    Malonya (szlovákul Mliňany) a felvidéki Taszármalonya településrésze. Barstaszárt és Malonyát 1960-ban egyesítették, így jött létre a mai, mintegy 1683 főt számláló község.

     
  • Az újság nem csak olvasásra jó

    Túri Edina, papírfonás, TájGazda

    Korábban nem is gondoltam arra, hogy az újságot olvasáson, esetleg csomagoláson kívül másra is használhatnám. De egyre többször találkozom az interneten olyan eszközökkel, tárgyakkal,

     
  • A mediterrán hangulatú bányatónk

    Rudabánya, TájGazda

    Rudabánya városa több szempontból is hazánk egyik legérdekesebb helye. Itt található a világhírű Rudapithecus hungaricus őslénytani lelőhely, a bányászattörténeti múzeum és a meseszép,

     
  • Csallóközi Múzeum a Sárga Kastélyban

    Csallóközi Múzeum a dunaszerdahelyi Sárga Kastélyban

    Szlovákiában bevett szokás, hogy a magyar kastélyokat múzeumokká vagy szállodákká alakítják, rosszabb esetben hagyják őket teljesen lepusztulni. A dunaszerdahelyi Sárga Kastéllyal az előbbi történt,

     
  • Az óriási homokóra

    Az óriási homokóra, TájGazda

    Az Ötvenhatosok terén (egykori Felvonulási tér) egy gigantikus nagyságú homokóra áll. Az Időkerék ötlete Herner Jánostól ered, 1982-ből. Sok idő eltelt, mire újból előkerültek a tervei.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére