A Mocsári béka az idei év kétéltűje, TájGazda

A béka szót meghallva legtöbbünkben olyan tulajdonságok, jelzők fogalmazódnak meg, mint hogy csúf állat, csúszós, nyálkás bőrű, rücskös hátú és stb. Valóban a békák nem a földkerekség legszebb állati,

de olykor rábukkanhatunk egy-egy különleges és érdekes változatra. Ilyen különlegesség lehet sokak számára a mocsári béka hím egyede nászidőszak idején. Ugyanis ekkor a hímek, igaz csak néhány nap erejéig bőrük színét megváltoztatják, barna bőrük égkék színűvé válik.

A kora tavaszi időszak egyik legszínpompásabb jelensége ez, ami csak néhány napon át zajlik nagy intenzitással. Hogy megfigyelhessük e csodás jelenséget a megfelelő időben a megfelelő helyen kell, hogy legyük. Ugyanis a félénk, rejtőzködő mocsári békának magát a pontos élőhelyét is nehéz behatárolni, de még nehezebb a párosodás idejét és helyét felkutatni. Kitartás kell hozzá!

A mocsári béka (Rana arvalis) eurázsiai elterjedésű állat. A barnás alapszíne és az orrától a szemén és a dobhártyán át a mellső láb tövéig húzódó sötét bajuszsáv miatt a barna- vagy a bajszosbéka nevet is viseli. A hazánkban fellelhető gyepi békától és az erdei békától nehéz elkülöníteni. Jellemzően az alacsonyabb fekvésű vidékeken, mint a láperdőkben, ligeterdőkben, fűzlápokban, zsombékosokban bukkanhatunk rá. A kifejlett egyedek minden gerinctelen állatot elfogyasztanak. Aszályos időkben kövek, fatuskók alá húzódnak. A legaktívabbak éjszaka és esős, párás időben.
Szaporodási időszakuk hóolvadás után következi be, az első melegebb 10-15 C°-os márciusi napokban. A hímek ilyenkor felkeresik a szaporodóhelyeiket és pompás égkék színt öltenek magukra. A kékülés mértéke és a szín intenzitása változó mértékű. Ha kellő számban összegyűltek a hímek, akkor elkezdenek hangot hallatni, amivel felhívják a nőstények figyelmét. Mivel a hímek száma óriási a nőstények számához képest, így nagy harc folyik egy-egy nőstény megszerzéséért. A megtermékenyítés után nőstények petecsomókat raknak le, amelyekből kb. 10 nap alatt kelnek ki az ebihalak.

Ha egy kék színű mocsári békát kiemelünk közegéből, akkor néhány óra elteltével visszabarnul a bőre. A kék színt valószínűleg a bőre alatt felhalmozódott szövetnedv adja, bár ez nem teljes egészében tisztázott. Szerepe leginkább abban rejlik, hogy a hímek meg tudják különböztetni a nőstényeket más hímektől a párzás során. A mocsári békával és nászszínével kapcsolatban még számos kérdés vetődik fel, amelyek megválaszolása a jövő kutatóinak feladata lesz.

Videó a nászidőszakról: https://www.youtube.com/watch?v=taXKwRHp1HU

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Holland típusú, tornyos dónáti szélmalom

    A dónáti szélmalom, TájGazda

    A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

     
  • A lebegő magyar falu

    Bokod - TájGazda, Tájérintő

    A képek láttán nem is gondolnánk, hogy e csodálatos látvány Magyarországon bújik meg. A házak messziről úgy tűnnek, mintha lebegnének a vízen.

     
  • Családi hagyományok útján

    Bagyi Irén, TájGazda

    A Hargita megyei Szentábrahám községében él Bágyi Irén szeretett családja körében. Szabadidejében köt és horgol. A kötést még anyai dédmamája tanította meg neki.

     
  • Barlangászok figyelmébe

    Aki szeret a föld alatt, sárban kúszni-mászni, érdekes üregrendszereket felfedezni, annak érdemes bebarangolnia a Cserszegtomaji-kútbarlangot, a Keszthelyi-riviéra leghosszabb barlangját.

     
  • A kaszasuhogás már a múlté

    Aratás, TájGazda

    Befejezéséhez közeledik az aratás, a kenyérgabona betakarítása. Manapság az óriásgépek, a kombájnok szinte 10 nap alatt „felfalják” a bevetett területet és maga a munka, és a kenyér iránt érzett tisztelet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére