Helytörténeti múzeum és skanzen Tiszafarkasfalván, TájGazda

A Farkasfalván található Tiszaháti Tájmúzeum a vidék legjelentősebb tájtörténeti múzeuma. Tájmúzeumként az egység 1970 óta működik, Bíró Andor (az akkori Határőr Kolhoz elnöke) kezdeményezésére.

1988-ban 1476 néprajzi és 2080 történelmi jellegű tárgy és dokumentum volt megtalálható a gyűjteményben. A rendszerváltást követően a múzeum a helyi önkormányzat kezébe került.
A múzeum két részre osztható. Az egyik részben a Fogarassy-kúria található, mely az 1890-es években épült klasszicista stílusban. Itt jelenleg egy helytörténeti múzeum található, amely igyekszik bemutatni a helyi magyarság történetét. Az ide látogatók megismerkedhetnek a tiszaháti emberek népi viseleteivel, használati tárgyaival, illetve betekintést nyerhetnek a vidék kulturális életének fejlődésébe a kezdetektől a szovjet időszakig.
A másik rész a skanzent foglalja magába, amit három épület alkot. Az egyik egy kis zsellérház, amely a múlt századbeli szegény paraszti házat eleveníti meg a jelen embere előtt. A házban minden megtalálható, ami egy hagyományos paraszti otthon mindennapi kellékének számított. A következő épület a falusi iskola, amely egybe van építve a tanítólakással. Ez után következik a harmadik épület, amely egy módos gazda háza. Mindközül ez utóbbi a legnagyobb, és leggazdagabban berendezett épület. A ház falain elhelyezett kézzel festett tányérok, az egyedi népművészeti alkotások, a pokrócok a vidéken élő asszonyok kezei alól kerültek a skanzen épületeibe.
A Fogarassy-kastély parkjában megtekinthető az Árpádsávos kereszt, amelyet a millennium tiszteletére állítottak 2000-ben, továbbá 2007-ben az 1717-es tatár betörés áldozatainak emlékére a MÉKK (Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége) támogatásával kopjafát avattak a park területén. 2007-től a múzeum a Magyar Nemzeti Jelentőségű Intézmények sorába tartozik.
A tájház több kulturális és hagyományőrző rendezvénynek ad otthont évente, nem beszélve a falunapokról illetve fesztiválokról.
A kúria mellett helyezkedik el a farkasfalvi görög katolikus kápolna, amely hosszú viták után az 1990-es évektől ismét várja vasárnapi Liturgiára a híveket.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Az összetartozás temploma

    Erdőszentgyörgy közelében a Küsmöd-patakra tervezett duzzasztógát építése temette a víz alá Bözödújfalut, azt a települést, melynek már a középkorban temploma volt, és létét írásos dokumentumok bizonyítják.

     
  • Háromkút az elzárt csángó település

    Háromkút az elzárt csángó település, TájGazda

    Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

     
  • Húsvétnap reggelén az ég igen magas

    Húsvétnap reggelén az ég igen magas - Tar Emese, TájGazda

    Kárpátalja magyar lakossága számos Húsvéthoz kötődő szokást őriz. Bár tagadhatatlan, hogy némelyikük formáját tekintve némileg megváltozott, Krisztus feltámadásának ünnepét mindenhol

     
  • Legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek..

    Makói Autós Csárda, TájGazda

    Az új, korszerű makói Maros híd ünnepélyes átadásra 1974. december 4-én került sor. A hídavatón a nemzeti színű szalagot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Kis Dezső vágta át.

     
  • Csejte vára

    Csejte vára, TájGazda

    Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Báthory Erzsébet köré szőtt kultusz, mely szerint a grófnő lelkén több száz fiatal lány halála szárad. A mendemondák szerint a Vérgrófnő

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére