Ahogy haladunk Sirok felé, már viszonylag messziről lehet látni a hegy tetején magasló vár romjait. A községbe beérve azonban szemfülesnek kell lennünk. Ugyanis a várhoz vezető utat nem könnyű megtalálni.

Igaz útbaigazító táblák jelzik, hogy merre kell haladni, de ezeket a táblákat nem egyszerű meglátni. Ha éppen eltévednénk, ne szégyelljünk segítséget kérni. Tapasztalatból mondom, a barátságos helyi lakosok szívesen adnak útbaigazítást.

Mielőtt a vár lábánál lévő parkolóba felérnénk egy mondhatni meredek emelkedőn kell felhajtanunk. A parkolóból feltekintve a vár romjai csodás képet mutatnak. „Jó magasan van az a valami.” - mondták a három éves gyermekeim is. És igen, hiszen a Vár-hegy tetejére, 294 méter magasra építették egykoron. A várhoz kikövezett úton, kaptatón lehet felgyalogolni. Kell hozzá szufla! Menet közben, felfelé haladva többször is belegondoltam, hogy régen milyen lehetett gyalog, lóháton vagy szekérrel megtenni az ide vezető utat, amikor még nem volt kikövezve. Odafentről pazar kilátás nyílik a tájra, a vár alatt elterülő Tarna-völgyre.

A várat a XIII. században, a tatárjárás után építhették. Első okleveles említése 1267-ból ered. Az elmúlt évszázadok során sokan megfordultak a vár falai között, számos család és leszármazottaik laktak benne. Volt földesúri magánvár, királyi, fejedelmi tulajdon, főispánok, nemesi családok birtoka. Feljegyzések szerint a vár és a térség életében jelentős változás 1388-ban állt be, midőn a vár Tari László tulajdonába került. Tari László miután birtokba vette a várat, alatta Sirok-alja néven falut is alapított. A vár jelentősége a török háborúk idején erősödött meg igazán. Hiszen az egri vár „elő” vára volt, így mind az alsó, mind a felső várat megerősítették, bástyát építettek, az őrség létszámát megnövelték és magasabb szintű védelmi feladatokkal ruházták fel. Ekkor már az Országh család tulajdonában volt a vár. A megerősítések eredményeként a vár erős, bevehetetlen vár hírében állt. A törökök meg sem próbálkoztak a bevételével. Ország Kristóf halála után viszont a vár védelme, sőt állapota meggyengült, így a törökök harc nélkül el tudták foglalni azt. A török majd száz évig uralta e területet. Miután a császári csapatok kiűzték a török sereget a várból, azt egy idejéig még meghagyták, majd 1713-ban végleg felrobbantották a többi magyar várral együtt.

Az elmúlt években felújítási munkálatokat végeztek rajta, melynek részeként az alsóvár és a felsővár is megújult. Rekonstruálták az eredeti kapu mását. Így a várba egy korhű felvonóhídon lehet belépni. Az alsóvári istállóépület is megújult, ahol hasznos tereket alakítottak k. Mint pl. iroda, kiállítótér, raktártér, illemhelyiség, fedett terasz, pihenőtér. A vár körül egy sétaösvény épült, melyből festői kilátás nyílik a Tarna-völgyére. A várat kívül-belül felszerelték világítással, így az éjszakai órákban is már távolról látható. A felújításoknak köszönhetően lehetőség van különböző rendezvények megtartására a várban. A kiállítások által betekintést nyerhetünk a valamikori várudvar életébe. A vár belső részében több, elágazó bonyolult alagútrendszer is található, melyek közül néhány látogatható. A legenda szerint az alagutak egyike összekapcsolja a Siroki várat az Egri várral. Bár ezt az alagutat ezidáig még nem sikerült feltárni. Sajnos ott jártamkor a várat belülről nem tudtuk megnézni. De így is nagy élmény volt a számunkra. Érdemes kívülről is körbejárni, megtapogatni falait.

A várban minden évben megtartják a Siroki vár napját, amely idén október 7-én lesz. Ez alkalommal a török konyhával, nyelvezetével ismerkedhetnek meg az idelátogatók. A gyerekeket és persze a felnőtteket is oszmán kori játszóház, krumplispogácsa, csurdítós kenyér várja. Aki pedig szeretne egy éjszakát eltölteni a várban, arra is van lehetőség. Hiszen a nyári hónapokban „Hálózsákos éjszakák a Siroki várban” c. program erre is lehetőséget ad. Érdekes lehet, hiszen nap mindennap alhatunk egy történelmi kori várban.

A mellékelt képek egy része saját. Továbbá a vár belső kialakításáról készült képek a http://www.sirokivar.hu/ hu oldalról származnak, ahol további információk olvashatók a várról, a településről.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Angyalok ezrei…

    Néhány héttel ezelőtt rézüstben főtt házi lekvárja kapcsán olvashattak Anicka-Hadady Csilláról, ám a benei (Kárpátalja, Beregszászi járás) fiatalasszonynak nem ez az egyetlen elfoglaltsága,

     
  • Gémes kút: a puszta kommunikációs eszköze

    A Kondorosi Csárda. TájGazda

    A híres Kondorosi Csárda a 18. században nyolc út találkozásánál épült a hatalmas pusztában, külső pihenőhelyként, megállóhelyként szolgált. A gémeskút ma emlékjelként áll a csárda melletti téren,

     
  • A bogárzói tanyavilág életét összefogó templom

    A bogárzói tanyavilág életét összefogó templom, TájGazda

    A török elvonulása után Makó és környéke az ide települt lakosságnak köszönhetően gyors fejlődésnek indult. A földművelés, a legeltetés nehézkessé tette a gazdák számára,

     
  • Legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek..

    Makói Autós Csárda, TájGazda

    Az új, korszerű makói Maros híd ünnepélyes átadásra 1974. december 4-én került sor. A hídavatón a nemzeti színű szalagot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Kis Dezső vágta át.

     
  • A magyar népzene a Vajdaságban is kedvelt

    Újvidéken kétévente kerül megrendezésre a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada, köszönve annak, hogy a mozgalom tagja a magyarországi Martin György Néptác-szövetségnek,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére