Ínyencfalatok tömkelege, ízletesebbnél ízletesebb házi készítésű sütemények és kalácsok, vajdasági borok és pálinkák sokasága, és ami ezzel jár - a házi, a hagyományos ízek tisztelőinek sok ezres tömege.

A legtömörebben így jellemezhetnénk a hétvégén, szeptember 30-án és október elsején az újvidéki Limáni parkban "Vajdaság ízei" megnevezéssel rendezett gasztronómiai fesztivált. A hagyományos rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a mezőgazdaság valamely ágazatával foglalkozó családi gazdaságok tevékenységére, az agráriumban rejlő lehetőségekre. Ugyanakkor a kisgazdaságok fennmaradását éppen a birtokon megtermelt élelmiszer-nyersanyag feldolgozása és értékesítése jelenti, amihez nagy segítséget nyújtana a Képviselőházban elfogadásra váró kistermelői szabályzat is. Így lehetővé válna a hagyományos módon, házi készítésű élelmiszerek legális forgalmazása. Nem csak élelmiszer-bemutató volt ez a javából, hanem kóstolással kísért népszerűsítése a házi termékeknek, melyek ízvilágát - a látogatók és főleg a kóstolók egybehangzó véleménye szerint - meg sem közelítik az ipari feldolgozásból származó termékek, bármilyen korszerű és élelmiszerbiztonság szempontjából kifogástalan technológiával készülnek is azok. Ember legyen a talpán, aki végigkóstolta a különböző hústermékeket, kezdve a mangalicahúsból készített kolbászt, a sonkát és a szalámit, a "kulen"-t, ami a szlovák népesség jellegzetes fűszeres ínyencfalatja. A gasztronómiai fesztivál igazi slágere volt a fogyasztók körében is egyre népszerűbb kecsketejből készített sajtok sora, amelyek különböző ízesítéssel kerültek terítékre. Kezdve a natúrtól és füstölttől a fokhagymás, a csilis, a kapros, a paprikás, stb. ízesítésűekig, amelyek bármeyik élelmiszerbolt polcain, de még kivitelben is megállnák helyüket. A kertészek pedig olyan minőségű zöldségnövényeket sorakoztattak fel, amilyen szemre nagyon szép termékeket a zöldpiacon sem igen lehet látni. A látogatók sajnálatára nem volt vásárlási lehetőség, esetleg ajándékként vihettek haza néhány fej fokhagymát vagy fej káposztát, a vasárnapi levesbe való zöldséget. Aki úgy döntött, hogy a park fáinak hűvösében a székként szolgáló szalmabálákon üldögélve fogyasztja el a gasztronómiai fesztiválon vásárolható ebédet, válogathatott az ínycsiklandó ételekben, kezdve a kolbászkarikás káposztától a tejfölös töltött káposztáig, marhapörköltig, amihez különböző süteményeket, kalácsokat párosíthatott. Arról pedig, hogy senki se maradjon szomjan, a pincészetek gondoskodtak, és jelképesen úgy is mondhatnánk, hogy patakokban folyt a bor, de aki csak a kóstolás kedvéért váltott poharat, legfeljebb öt fajtának az ízvilágáról alkotott önálló véleményt.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Szent Márton-dóm

    Szent Márton-dóm, Pozsony

    Mikor a pozsonyi Szent Márton-dómra nézünk, rögtön megakad a szemünk az annak tetejét díszítő magyar királyi korona nagyított másán – ami nem véletlenül került oda. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt

     
  • Hobbyból vállalkozás

    Mézeskalácsok Óbecséről, TájGazda

    A Délvidéken, Vajdaságban nem ismeretlen a mézeskalács fogalma. A városi ember számára a vásárokban található szív alakú piros vagy feldíszített kalácska jelenti a mézeskalácsot, illetve a vásárfiát.

     
  • A páter nem pap, hanem a Péter speciális változata

    A szentesi Páterház Panzió és Étterem, TájGazda

    Szentesen a Kossuth u. 1. szám alatt található a város egyik patinás étterme és panziója a Dömsödi család által üzemeltetett Páterház Panzió és Étterem. A ház 2000. január 22-én nyílt meg.

     
  • Ferences-rendi templom Pozsony Óvárosában

    Pozsony már középkorban lakott elővárosát, mely a város történelmi magvát és az azt övező negyedeket foglalja magába, Óvárosnak nevezzük. Ez a város központja, rengeteg látnivalóval.

     
  • A bioélelmiszert tudni kell megteremteni

    A Nagybecskerek közelében, az écskai halgazdaság halastavainak ölelésében nyugvó közép-bánsági Lukácsfalvát 1781-ben Lukács Lázár örmény nagykereskedő alapított.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére