Száz évvel ezelőtt a pozsonyi lakosság körében igencsak népszerű volt Petőfi Sándor, a költő kivételes tiszteletnek örvendett. Ezt látva, Fadrusz János 1902-ben elhatározta, hogy saját költségén szobrot

készít a költőóriásnak. Sajnálatos korai halála miatt erre azonban már nem volt lehetősége.
A mester tervét tanítványa, Radnai Béla valósította meg. A szobor elkészítésére pályázatot írtak ki, 37 pályamunkából választották ki a győztes alkotást. Radnai elismert művész volt, alkotásaiból a király, s számos nemes vásárolt, mi több: munkásságát az országhatárokon kívül, Párizsban, Torinóban és Milánóban is kitüntetéssel díjazták. A pozsonyi Petőfi-szobrot – mely mentes minden fölösleges motívumtól, sallangtól, s az önfeláldozást helyezi előtérbe – a művész egyik legjobb munkájaként tartják számon. Anyaga carrarai márvány.
Pozsony valamikori Kossuth Lajos terén, a Nemzeti Színházzal szemben került sor a monumentum leleplezésére 1911. szeptember 8-án, minekutána minden évben ünnepélyes koszorúzásra került sor lábánál… egészen 1920-ig. 1921-ben Pozsonyt elszakították Magyarországtól, Petőfi szobrát pedig szétszedték és a Grassalkovich palota egyik istállójába száműzték. 10 évig pihent itt, szalmába csomagolva, ládákban. A költő születésének századik évfordulóján a szlovákiai Sarló elnevezésű mozgalom tagjai ilyen körülmények közt koszorúzták meg a szobrot.
1951-ben a mű ismét közterületre került, a Duna jobb partján, Janko Kráľ szlovák költőről elnevezett ligeti parkban állították fel. Itt látogathatta meg minden március 15-én a helyi magyarság.
2003. március 15-én a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság jóvoltából, az adakozó lelkületnek köszönhetően kerülhetett jelenlegi helyére: az óvárosi Medikus kertbe, ahol ma is meglátogathatjuk.
Hét évvel később, a 2010-es forradalmi megemlékezés alkalmával a szlovák írók és költők elitje is tiszteletét tette. Köztük volt Daniel Hevier is, aki Petőfinek címzett levelében az alábbiakat írta: „…a jó szobor arról ismerhető fel, hogy nem zavarja a környezetét, belesimul a tájba. A jó költő meg arról, hogy zavarja a környezetét, nem simul, nem idomul, hanem kényelmetlenséget okoz a hatalomnak!”

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A természet ereje meggyógyít

    Gyógyszered legyen ételed, és ételed legyen gyógyszered - hangzik a közel két és fél évezredes hippokráteszi utasítás, ami egyértelműen utal az egészség

     
  • Káposztaidény

    Ha Szent András hava, illetve november, akkor káposzta, és káposztasavanyítás. Nem véletlenül nevezik a káposztát élelmiszernek és gyógyszernek, hiszen a vitaminok,

     
  • LuDo Apartman: makói lokálpatrióták vendégháza

    LuDo Apartman, TájGazda

    Luca és Donáth. Nagyszüleik szeme fényesebben ragyog, ha rájuk néznek, de már akkor is, ha csak rájuk gondolnak. Akkor például rájuk gondoltak, amikor névadáson törték a fejüket.

     
  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     
  • Szalagból hímzett romantika

    Kovács Ilona Zsuzsanna szalagból készült alkotásai, TájGazda

    Az alkotásokról készült fotók egytől – egyik csodásak, de a valóságban szinte lenyűgözőek. Hiszen akkor látható igazán a hímzések háromdimenziós jellege, az anyag textúrája, a csipkék finomsága,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére