Nem tudom miért, de engem mindig elbűvölnek a víztornyok. Főként azok, amelyek az 1900-as évek környékén épültek fel. Elgondolkodtatnak, hogy miként, hogyan is tudták

felépíteni ezeket a több emeletnyi magas tornyokat azokban az időkben. Hogy hogyan nézhetnek ki belülről, miként működtek régen és ma.

A víztornyokat ugyebár azért kezdték el építeni, hogy egy adott település vagy településrész közösségének vízellátását biztosítani tudják. Később, ahogy a modernebb technológiák előtérbe került ezek a régi víztornyok elvesztették funkciójukat, üzemen kívül helyezték őket. Sajnos sokuk az idők folyamán el is pusztult. De szerencsére akadnak olyanok, melyek megmenekültek a teljes enyészettől. Újjáépítették őket, múzeumot rendeztek be bennük. Sőt akad olyan is, amelynek belső terét lakóépületté alakították át. Ilyen lakható víztorony a ferencvárosi MÁV-telepen található víztorony is.

Az Intze rendszerű víztornyot 1895-ben építették azért, hogy a ferencvárosi vasúttelep mellett lakók ívóvízellátását megoldják. A tornyot viszonylag könnyű megtalálni, hiszen a többi lakóépület mellett kiemelkedik környezetéből. A víztorony egészen a ’80-as évek végig működött. Miután a gépállománya elavult, műszaki állapota életveszélyessé vált, bezárták. Már a lebontását tervezték, amikor civil nyomás hatására elálltak attól. Ezután a víztorony magánkézbe került. Ekkor felújították és magánlakást alakítottak ki benne. A tornyot védett ipari műemlékként tartják nyílván.

A mintegy 22 méter magas torony falazata tégla, tetején fából kialakított terasz helyezkedik el. Rajta ablakokat láthatunk, melyek díszítő jelleggel kerültek rá. A torony belsejében különböző helységeket alakítottak ki. Van benne előszoba, mosdó, hálószoba, konyha, étkező, fürdőszoba, nappali. Az egyes szintek között csigalépcső vezet fel. A felső részből teljes körpanoráma tárul a kíváncsi szemek elé. Tiszta időben akár a nógrádi helyek csúcsáig is látni. Az épülethez kert, garázs és pince is tartozik.  

Vajon milyen lehet lakni egy ilyen toronyházban? Mennyien férhetnek el kényelmesen? Hogyan lehet berendezni az egyes szinteket, helységeket? Milyen lehet a mindennapi élet itt? Mennyit lépcsőzhetnek az itt lakók? A sok lépcsőzés biztos fitten tartja a tulajdonosokat. És még megannyi kérdés merülhet fel a toronyházi élettel kapcsolatosan.

Néhány kép erejéig azért a kíváncsi szemek is betekintést nyerhetnek a torony belső világába.

Képek forrása: http://viztorony.blog.hu/

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Kárpátalja - Ökörmezői Járás - Színevéri tó

    TájGazda, Szinevéri tó

    Minden turisztikai helynek, így Színevérnek is megvan a maga központja, szíve csücske, ez pedig nem más, mint a Szinevéri tó. Szokták mondani róla, hogy Kárpátalja gyöngyszeme.

     
  • Szabó Júlia ajándékai

    Csiliznyárad felvidéki község a Dunaszerdahelyi járásban. Járási székhelyétől mintegy 18 km-re, a Csilizközben fekszik. A trianoni békediktátumig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásának része volt,

     
  • A vajdasági magyar agrárium szolgálatában

    SZIE, Zenta, TájGazda

    Húsz éves múltja van a felsőoktatási szintű magyar nyelvű agrárszakember-képzésnek Vajdaságban, amely feladatot a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezetgazdálkodási karának

     
  • A selymek és a szalagok bűvöletében

    „Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész és ez te vagy a nagyvilágban.

     
  • Az ősi, hagyományos kézi könyvkötészet mestere

    A Csányi könyvkötő, TájGazda

    A könyvkötészet a régi, népi szakmák közé sorolható. E ritka mesterséget gyakorló szakemberek sajnos kihalófélben vannak. Igen kevesen készítenek hagyományos, kézi könyvkötészettel könyveket a mai világban.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére