Vajdaságban Újvidéktől mindössze 40 kilométerre terül el a 800 hektáron egyedülálló, legelőiről is ismert Kercsedini sziget, amely része a Kaboli – Péterváradi rét természetvédett területnek.
„Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”, „Sándor, József, Benedek – zsákban hozzák a meleget”, „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” – ki ne ismerné ezeket a népi időjóslásokat?
Általános iskolás osztálykirándulások alkalmával többször megfordultam Bélapátfalván. Ezeken a kirándulásokon mindig megnéztük a helyi Apátságot.
Parád felől a 24-es főútról közelíthető meg Recsk. A nagyközség egyik kereszteződéséből jobbra fordulva hosszú perceken át autózva jutunk el az erdő sűrűjében. A betonozott út végén egy sorompó állja utunkat.
Kárpátalja leggyakrabban látogatott turistanevezetességei között előkelő helyet foglal el az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, Ökörmezői járásban található Szinevéri-tó.
A Csallóköz, melyet Közép-Európa legnagyobb szárazföldi szigeteként tartanak számon, Pozsony és Komárom közt húzódik. A Duna, a Kis-Duna és a Vág határolja. 1918-ig a Magyar Királyság része volt,
Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,
"Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát..." ...figyelmeztet Templom és iskola című versében Reményik Sándor a megmaradás két tartóoszlopának, a töretlen hitnek és a tudásnak a megőrzésére.
Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját sok vajdasági településen megünneplik, hiszen a hiedelem szerint ez a nap segíti át a paraszti társadalmat a nehéz időszakon.
Gyergyószentmiklós közelében már XIII. alkalommal szervezték meg az EMI tábort. Az Erdélyi Magyar Ifjak szövetsége által szervezett táborban idén is a múlt ismertetését tartották a legfontosabbnak a szervezők.
Répaszedő és kévehányó villa, kasza, teherszorító kampó, szecskavágó, tiloló, gereben, köpülő - és sorolhatnánk vég nélkül a paraszti gazdálkodás és a részleges terményfeldolgozás eszközeit,
„A Rákóczi-szabadságharcz legelső jelentős mozzanata a tisza-becsi ütközet volt 1703 július 14-ikén. Gróf Bercsényi Miklós július első napjaiban érkezett meg Lengyelországból,
Érsekújvár a magyar országhatártól mintegy 37 km-re fekszik, északi irányban. Komáromtól megközelítve rövid idő alatt, könnyen elérhető. A Nyitrai kerület Érsekújvári járásának székhelye.
Egy három színnel lefestett kő: piros-fehér-zöld. Alatta a Békehegy felírat áll. És valóban a béke, nyugalom szele csapja meg az ideérkezőt. Azt nem mondhatom csend van, mert a turisták nevetése,
Virág-, vagy szív formájú, vagy éppen hagyományos téglatest formájú szappanokat látunkk Árvai Argita királyhalmi kézműves asztalán. Valamennyi szemre ighen mutatós és az illatözön
Újvidéken kétévente kerül megrendezésre a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada, köszönve annak, hogy a mozgalom tagja a magyarországi Martin György Néptác-szövetségnek,
Már az ókori egyiptomiak és különböző afrikai törzsek tagjai is égettek fára bizonyos motívumokat. E díszítési is kifejezésforma azóta lényeges technikai fejlődésen ment keresztül, így alakult ki a ma ismert pirográfia.
A Keleti-Mecseket völgyek, hegyek tagolják, ezek váltakozása teszi festőivé e tájat. A túrázók egyik kedvelt területe, hiszen eldugott barlangokra, itt-ott előtörő vízfolyásokra lelhetünk
Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.