Helytörténeti múzeum és skanzen Tiszafarkasfalván, TájGazda

A Farkasfalván található Tiszaháti Tájmúzeum a vidék legjelentősebb tájtörténeti múzeuma. Tájmúzeumként az egység 1970 óta működik, Bíró Andor (az akkori Határőr Kolhoz elnöke) kezdeményezésére.

1988-ban 1476 néprajzi és 2080 történelmi jellegű tárgy és dokumentum volt megtalálható a gyűjteményben. A rendszerváltást követően a múzeum a helyi önkormányzat kezébe került.
A múzeum két részre osztható. Az egyik részben a Fogarassy-kúria található, mely az 1890-es években épült klasszicista stílusban. Itt jelenleg egy helytörténeti múzeum található, amely igyekszik bemutatni a helyi magyarság történetét. Az ide látogatók megismerkedhetnek a tiszaháti emberek népi viseleteivel, használati tárgyaival, illetve betekintést nyerhetnek a vidék kulturális életének fejlődésébe a kezdetektől a szovjet időszakig.
A másik rész a skanzent foglalja magába, amit három épület alkot. Az egyik egy kis zsellérház, amely a múlt századbeli szegény paraszti házat eleveníti meg a jelen embere előtt. A házban minden megtalálható, ami egy hagyományos paraszti otthon mindennapi kellékének számított. A következő épület a falusi iskola, amely egybe van építve a tanítólakással. Ez után következik a harmadik épület, amely egy módos gazda háza. Mindközül ez utóbbi a legnagyobb, és leggazdagabban berendezett épület. A ház falain elhelyezett kézzel festett tányérok, az egyedi népművészeti alkotások, a pokrócok a vidéken élő asszonyok kezei alól kerültek a skanzen épületeibe.
A Fogarassy-kastély parkjában megtekinthető az Árpádsávos kereszt, amelyet a millennium tiszteletére állítottak 2000-ben, továbbá 2007-ben az 1717-es tatár betörés áldozatainak emlékére a MÉKK (Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége) támogatásával kopjafát avattak a park területén. 2007-től a múzeum a Magyar Nemzeti Jelentőségű Intézmények sorába tartozik.
A tájház több kulturális és hagyományőrző rendezvénynek ad otthont évente, nem beszélve a falunapokról illetve fesztiválokról.
A kúria mellett helyezkedik el a farkasfalvi görög katolikus kápolna, amely hosszú viták után az 1990-es évektől ismét várja vasárnapi Liturgiára a híveket.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Megmerülni a csodában

    Molnár János barlang, TájGazda

    A Budai-hegységben, a Rózsadomb alatt számos termálkarszt jellegű balrang bújik meg. Ezek egyike a Szemlő-hegy alatt rejtőző, Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszerét

     
  • A fehér gólya

    Az édesanyám minap azzal a hírrel fogadott minket, hogy látott egy gólyát elrepülni. Első gondolatom erre az volt, hogy mekkora butaságot mondott. De ahogy jobban átgondoltam,

     
  • Kutyavár - De honnan e név?

    Kutyavár, Tájgazda

    A monda szerint a várat vagy vadászkastélyt - mert egykoron kastély lehetett - Hunyadi Mátyás vadászkutyái és pecérei (kutyagondozók, idomítok) számára építette. A legenda alapjai azonban nem bizonyítottak.

     
  • Duna Menti Múzeum

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

     
  • „Szlovákia legrégebbi műemléke”

    Deáki (szlovákul Diakovce) felvidéki község, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában. A járási központtól mintegy 2 km-re terül el, délnyugati irányban.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére