A magyar sivatag, TájGazda

Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

A buckákat a szél felhalmozó munkája alakította, formálta ilyenné. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványai. Miután a Duna vize elhagyta a területet a szél elkezdte összehordani a homoküledékeket, így kialakítva a buckákat. Részben kötött futóhomok felületek és szabadon mozgó futóhomok felszínek jellemzik. A szél által kifújt mélyedésekben korábban szikes tavak, mocsarak sokasága bújt meg. A buckák iránya Ény-Dk-i. A növényzete tipikus száraz homokpusztai gyep borókás-nyaras erdőtársulásokkal. Az egykori hagyományos tanyavilág és pusztai állattartás jól megfigyelhető.(Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum, Somodi tanya). Az állandósult vízhiány miatt kiszáradt szikes tavak nyomai láthatóak.

A turista útvonalon a piros jelzést követve a Homokhátság összes védett területén végi lehet haladni.
Báránypirosító tanösvény 2 km hosszú, egész évben gyalogosan bejárható, több állomással tarkítva. Mohák, zuzmók mellett homoki csenkesz, naprózsa, homoki pimpó, homoki árvalányhaj, báránypirosító figyelhető meg a homokos talajon. Mára a fás szárú növények is megjelentek. Rovarok sokasága, főként hangya, poloska, sáska, pókok. A sisakos sáska, pusztai hangyaleső nyílt tölcsérei mindenhol megtalálható a nyílt homoki részeken, zöld fürge és homoki gyík, mezei pacsirta, szalakóta, gyurgyalag példányai bújnak meg az aljnövényzetben, bokrokban. A legeltetés visszaszorításával és megszűntével lassan megszűnt a homok mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található.

A Garmada tanösvény 8 km hosszú. 4 állomása során megfigyelhető a tájegység növény- és állatvilága mellett a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékek. Továbbá a gyalogút rávilágít arra, hogy az ember megjelenése, beavatkozás milyen szereppel bírt a terület körfolyamataira, az ember tájformáló szerepére. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait.

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Családi hagyományok útján

    Bagyi Irén, TájGazda

    A Hargita megyei Szentábrahám községében él Bágyi Irén szeretett családja körében. Szabadidejében köt és horgol. A kötést még anyai dédmamája tanította meg neki.

     
  • Őseink hagyatékának megmentése

    Egy-egy falu életében fontos helyet foglal el a tájház vagy a tájszoba. A be nem avatottak némi túlzással falumúzeumnak is nevezik. Elvezet a múltba, használati tárgyai és gazdálkodási eszközeit menti a feledéstől,

     
  • Legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek..

    Makói Autós Csárda, TájGazda

    Az új, korszerű makói Maros híd ünnepélyes átadásra 1974. december 4-én került sor. A hídavatón a nemzeti színű szalagot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Kis Dezső vágta át.

     
  • Ahol özvegy Horthy Istvánné fiatalságát töltötte

    Felvidék Nyitrai kerületének Nyitrai járásában található egy falu, melynek neve sokak arcára mosolyt csal: Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce). 1976 és 2002 között

     
  • Régi mesterségek háza

    Kovács, bognár, szűcs, kádár, kefekötő, kötélverő - valamennyi régi, elfeledett, vagy a feledés peremére szorult, a paraszti gazdálkodással összefüggő mesterség.

     
Ugrás a tetejére