Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

Egy város vagy falu neve arról tanúskodhat, kik, milyen foglalkozást űző személyek lakták, mi jellemezte, kinek a tulajdonában állt elnevezésének pillanatában. Az alábbiakban néhány kárpátaljai magyar település nevének eredete olvasható.

Beregsom (Beregszászi járás). Az egykori Lónyai uradalom királyi birtokának első írásos említése 1270-ből való. A település a környéken bőven található somfák után kapta a nevét. A Bereg előtagot csak a XX. században kapta, ezzel is mutatva területi hovatartozását.

Csonkapapi (Beregszászi járás). Elnevezése valószínűleg papi birtokot jelöl, s vélhetően Haraszti Erasmus katolikus papra utal, aki egy ideig a terület birtokosa volt. Hogy hogyan lett csonka, arról két magyarázat is létezik. Az első szerint a „csonka” előtag egy befejezetlen templomra utal. A másik szerint a falu mellett egykoron létezett egy Csonkás nevű település, ami a tatárjárás idején szinte teljesen elnéptelenedett, mert lakói a fallal megerősített Papiba menekültek. A két település „összeolvadásából” született meg Csonkapapi.

Beregrákos (Munkácsi járás). A település a Latorca egyik, édesvízi rákokban gazdag ágáról kapta a nevét. Első említése Rakus néven 1332-ből származik.

Csepe (Nagyszőlősi járás). Az egykor Ugocsa vármegye részét képező települést 1393-ban már Chepe néven említik. Az elnevezés a Csépán személynévből ered.

Tiszasalamon, Csap, Tiszaásvány (Ungvári járás). Hármat egy csapásra! A három, egykor Ung vármegyéhez tartozó település elnevezését az eredetmonda ugyanazon történéshez köti. Történt ugyanis, hogy egy uraság járt a vidéken, „tengelytörő utakon”, s a „kocsimarasztó nagy sár” igen nehezítette a közlekedést. Az uraság rákiáltott kocsisára: „Csapj közé, Salamon, mert itt maradunk az ásványban!” Ezzel a mondatával keresztelt el három falut egyszerre. (Az Ásvány helynév jelentése itt: mesterséges árok, ásott tó, kút.)

(Folytatása következik)

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Csejte vára

    Csejte vára, TájGazda

    Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Báthory Erzsébet köré szőtt kultusz, mely szerint a grófnő lelkén több száz fiatal lány halála szárad. A mendemondák szerint a Vérgrófnő

     
  • A malonyai arborétum

    Malonya (szlovákul Mliňany) a felvidéki Taszármalonya településrésze. Barstaszárt és Malonyát 1960-ban egyesítették, így jött létre a mai, mintegy 1683 főt számláló község.

     
  • Kárpátalja is őrzi értékeit

     Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) , TájGazda

    A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy felkutassa, továbbadja, népszerűsítse a kárpátaljai magyarság tárgyi és szellemi értékeit,

     
  • Ferences-rendi templom Pozsony Óvárosában

    Pozsony már középkorban lakott elővárosát, mely a város történelmi magvát és az azt övező negyedeket foglalja magába, Óvárosnak nevezzük. Ez a város központja, rengeteg látnivalóval.

     
  • A kassai Szent Erzsébet székesegyház

    A kassai Szent Erzsébet székesegyház

    A kassai Szent Erzsébet székesegyház – más néven a kassai dóm – a jelenlegi Szlovákia területén található legnagyobb templomok közé tartozik. Méretei igazán impozánsnak mondhatóak:

     
Ugrás a tetejére