A Szegedi Csillagbörtön, TájGazda

A Csillagbörtön szó hallatán máris a Szegedi Fegyház és Börtön intézményére gondolunk. Szerintem sokunkban él a kíváncsiság, hogy hogyan nézhet ki belülről, milyen lehet az élet a falai közt.

Bennem biztosan. Ezért ha egyszer lehetőségem adódik arra, hogy megnézzem milyen is valójában, akkor biztosan élnék is fogok azzal. De természetesen csak, mint látogató. Állandó lakója sosem szeretnék lenni.

Fennállása óta a fegyház mindig is a büntetés-végrehajtás szolgálatában állt. A II. világháború idején hadifogolytáborként is működött az intézmény. Jelenleg a szegedi börtön hazánk legszigorúbbnak tartott fegyintézete. Miért is? Mert itt őrzik a TÉSZ-esek (tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek) legjavát. Itt raboskodott Magda Marinko, Szálasi Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, de Gárdonyi Géza, Ady Endre és Kun Béla is lakója volt rövid ideig. És persze napjaink „rémei” közül is sokan töltik e falak között hátralévő éveiket.

A Szegedi Fegyház és Börtön több - szám szerint 3 - részre oszlik. A legrégibb egysége a Mars téren található I. Objektum, melynek története 1883-ra nyúlik vissza. Ekkor kezdték el a háromemeletes királyi kerületi börtön építését, Wagner Gyula műépítész tervei alapján. A főépület ma is számos díszített elemet visel magán. Jelenleg irodai és adminisztrációs helységeket és a dolgozók ebédlőhelységét találhatjuk itt. Majd az udvaron keresztülhaladva juthatunk el az elítéltek részlegéhez. Az épület négy szárnyból áll, amelyek középen egy körfolyosóba futnak össze. Innen kapta a köznapi elnevezését is, hogy „Csillagbörtön”. - Mára az átalakítások, hozzáépítések révén inkább egy keresztre hasonlít az épület alapja. - Az intézet törvényszéki palotából, fogházból, börtönépületből állt a kezdetekben. Az első rabok 1885. január 10-én lépték át a kapukat. Az évek alatt többször átalakították, építettek hozzá, felújították, biztonsági rendszereket fejlesztettek. Pl. orvosi rendelőt, fürdőket, mosogatókat, ruharaktárakat, foglalkoztató termeket, látogató helységet, kápolnákat építettek és az épület külső homlokzatát is felújították. 2005-ben a harmadik, legfelső emeleten kialakításra került a HSR körlet, a hosszúidejű speciális rezsim részleg, ahol azokat az elítélteket helyezik el, akik életük végéig e falak között tartózkodnak. Ez a rész a legszigorúbban őrzött, még az örök között is kiváltságnak számít ide bejutni. Az életfogytiglanisok mellett a súlyosabb bűncselekményt elkövetők is ebben az objektumban kapnak helyet. Az elítéltek őrzéséről a legmodernebb biztonsági rendszerek gondoskodnak.

A II. Objektum szintén a városban, a Dorozsmai úton található, amelyet 1984 novemberében adtak át. Akkor átmeneti intézeti funkciót töltött be. Az épület történetében volt olyan időszak is, amikor annyira kevés volt az itt lévők létszáma, hogy be is zárták. Jelenleg kb. 230 fő a befogadóképessége. Ma az előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorúak, nők és férfiak őrzésére szolgál.

A III. vagy Nagyfai Objektum a városon kívül helyezkedik el. Itt az enyhébb börtönbüntetésüket töltő elítéltekkel találkozhatunk. Illetve azokkal a rabokkal, akik folyamatos orvosi megfigyelést igényelnek. A fegyencek mezőgazdálkodási munkával foglalkoznak, szakemberek irányítása alatt.

Egy 2014-es számadat szerint a fogvatartottak létszáma 1600 körül volt a három objektumban. Átlagos büntetési idejük 15 év, átlagos életkoruk 34 év. Őrzésükről, nevelésükről kb. 700 fős személyzet gondoskodott.

http://bv.gov.hu/szeged-az-intezet-tortenete, http://www.csillagborton.hu/,
http://herrbakos.blogspot.hu/2010/09/szeged-csillag-borton.html

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Marosfői finomságok

    Az Edrélyben élő Bíró-Boér Attila saját fűszerkeverékeit, készítményeit zárta üvegekbe, dobozkákba, hogy sajátos ízvilágát távollétében is élvezhessék az ínyencek. A Magyar Népi Ízőrző Lovagrend lovagja

     
  • Az aprócska magyarföldi falu

    Egy mesebeli helyszín, festői környezet, ahol békesség, nyugalom honol. A csendet olykor egy-egy ló nyerítése töri meg. Magyarföld: kis falucska, amely a Nyugat-Dunántúlon a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

     
  • Szolyva-Emlékpark

    Szolyvai Emlékpark, TájGazda

    A Szolyván található Emlékpark a kommunizmus áldozatainak méltó kárpátaljai mementója. Szojvára a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa által 1944 novemberében felállítatott és 1945 végéig

     
  • A seprűcirok nemesítőjének emlékére

    Tájgazda - Berényi seprű

    Dr. Berényi János egyetemi tanár, kutató és növénynemesítő neve jól ismert az agrárszakmában, nemzetközi síkra kiterjedő munkássága előtt egyaránt fejet hajt az egyszerű gazda és az akadémikus.

     
  • A szenteltvíz és a néphagyományok

    A következőkben kárpátaljai görögkatolikus falvakban gyűjtött, szenteltvízhez kötődő szokások olvashatók. A Vízkereszt a kereszténység egyik legrégibb ünnepe.

     
Ugrás a tetejére