Malonya (szlovákul Mliňany) a felvidéki Taszármalonya településrésze. Barstaszárt és Malonyát 1960-ban egyesítették, így jött létre a mai, mintegy 1683 főt számláló község.

A Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában, a járási központtól mindössze 6 km-re fekszik, a Zsitva jobb partján.

Malonya első írásos említése 1209-ből származik, „Villa Malonian” alakban említik. Itt élő nemesek birtokaként jött létre. Birtokosai 1527-től a Tapolcsányiak, a XVI. században a Horváth, illetve a Kereskényi család voltak. Az 1828-as év feljegyzései szerint akkor 307 lakossal bírt, akiknek nagy része mezőgazdász volt.

1892-ben a község területén alapította meg Ambrózy-Migazzi István az arborétumot, mely világviszonylatban mindmáig egyedinek számít. Ilyen klimatikus feltételek mellet hasonló növénygyűjtemény nem létezik.

Gróf Ambrózy István 1869-ben látta meg a napvilágot Nizza városában. A Vas-megyei Tana község családi birtokán nőtt fel, s itt szívta magába anyai ágú őseinek természet-szeretetét. Érdeklődési köre rendkívül tág volt. Botanikai tanulmányait Bécsben, Löwenben és Budapesten folytatta, emellett sokat utazott. Kutatásai során főleg azzal foglalkozott, hogyan lehetne a mediterrán területek növényeit és egyéb lomblevelű örökzöldeket a mi éghajlatunkon meghonosítani. 1892-ben megházasodott, felesége Migazzi Antónia grófnő volt – innen származik vezetéknevének második tagja.

A gróf először felesége malonyai birtokán kezdett kísérletezni... Igencsak szép eredménnyel: sikeresen akklimatizált több száz Kelet-Ázsiából, Koreából és Észak-Amerikából származó örökzöld, fás növényt.

Felvidéki munkáját félbehagyva, édesanyja temetésére hazautazott 1914-ben, ahonnan már sosem tért vissza az I. világháború kitörése, illetve a trianoni békediktátum miatt. Botanika iránti szeretete azonban nem múlt, 1922 és 1933 közt Vas-megye Kám község határában létrehozta a jeli arborétumot.

A malonyai arborétum jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona. 67 hektárnyi területén mintegy 2300 fajta növény található a világ különféle tájairól. Az egész gyűjteményt járdahálózat fonja át, melynek fő séta útvonala 4,5 km hosszú. Említésre méltó a park szélén álló, 1894-ben épített kastély, mellyel hamarosan részletesebben is foglalkozunk majd. Leginkább májusban, illetve júniusban ajánlott ide látogatni, ugyanis ekkor leglátványosabb a gyűjtemény.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A mesterszakács ragaszkodik a Hargitához

    Hargita Kisvendéglő, TájGazda

    A Kisvendéglő a Hargitához első vendégkönyve míves, szép, hímzett kötésű. Jellemző, hogy nem a nyitás napján állították szolgálatba, hanem csak jóval később, öt esztendő elteltével,

     
  • Ha november, akkor darules a Kardoskúti Fehértónál

    Az Alföldi déli csücskében fekvő, mintegy 5600 hektáron elterülő Kardoskúti Fehértó igazi természeti csoda az őszi hónapokban. Ilyenkor a szikes talajú tavat és környékét összefüggő víz borítja,

     
  • Egy fogorvosi fúró második élete

    Csontfúrás fogorvosi fúróval, TájGazda

    Gondolta volna, hogy a fog fúrásához használt eszközt másra is lehet használni? Én speciel nem. De Gábor igen, ezt az eszközt használja fel hobbijához, a csontfaragáshoz.

     
  • Handmade by Ivi

    Fehérváry Iveta a már korábbi cikkünkben érintőlegesen bemutatott Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen született, s a mai napig itt él. Táskákat, díszeket, illetve apróbb kiegészítőket készít, főleg varr.

     
  • A kazári riolittufa

    A kazári riolittufa, TájGazda

    Az egyedülálló geológiai képződmény a Nógrád megyei Kazár közelében különlegességét a riolittufa a földfelszíni megjelenése adja. Kicsi terület, mindössze egy hektárnyi, de nagy élménnyel jár, ha az erdővel körülvett,

     
Ugrás a tetejére