Tájgazda - szentkirályi konferencia

A jelenlegi iparszerű mezőgazdasági termelés hosszútávon nem fenntartható. A talaj termőképességét vissza kell állítani. Többek között ez is elhangzott azon a fórumon, amit Szentkirályon tartottak.

Háztájit az asztalra címmel tartott gazdasági fórumot az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület Szentkirályon. A jelenlévőket Szabó Gellért köszöntötte. A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat által működtetett konyhában, amennyire csak lehetséges helyi termékeket használnak fel. Tehetik is, mert addig, míg korábban mindössze tíz őstermelő dolgozott a kisközségben, most már negyvennégyen vannak. Tőlük vásárolják fel a termékeket. Zombor Gábor az egyesület elnöke azt hangoztatta, hogy a város és a termelők közötti kölcsönös előnyöket akarják kihasználni, mivel jó szakemberek és kiváló gazdák vannak. Dr. Márai Géza professzor az új uniós támogatási rendszer feltételeiről tartott előadást. Dr. Lakó Sándor projektmenedzser elmondta, hogy korábban csak ritkán lehetett jó minőségű árut kapni a piacokon. Sikerült azonban megtalálni azokat a termelőket, akik tudnak és akarnak is jó minőségű árut biztosítani. Jelenleg 122 gazda dolgozik már a rendszerben, akiket bátran tudnak ajánlani, azoknak, akik a jó minőségű árut akarják megvásárolni. Hozzátette még, várják további gazdák jelentkezését, akik vállalják azt, hogy a feltételeknek megfelelő áruval tudják ellátni a vásárlókat. Az előadások során szó volt a minőség biztosítási rendszerről is. Ezzel kapcsolatban Lakó Sándor megjegyezte, hogy termő helyet minősítő védjegy, illetve nemzeti parki termékvédjegy már létezik. Ugyanakkor a termelés módot tanúsító védjegy még hiányzik. Az ökológiai gazdálkodást jegyzik, de ezt nem a magyar viszonyokra találták ki, mert Németországból, Svájcból adaptált rendszerek. A mi gazdálkodási talajviszonyainkra más minősítési rendszer lenne ideális. Ennek a rendszernek az lenne a lényege, hogy a termelő lelkiismeretesen és hatékonyan gazdálkodjon. A tájgazdának ez lenne a koncepciója. Olyan akkreditált védjegyet szeretnének létrehozni, ami olcsóbb a biokultúrális védjegynél, és hasznosabb is. A paraszti tudást akarják belevinni a gazdálkodásba. A mostani hagyományos termelés hosszútávon ugyanis nem fenntartható, mert a talaj tönkremegy. Az élelmiszerek beltartalmi értéke a 60-80 évvel ezelőttiekhez képest a tizedére csökkent. Az iparszerű mezőgazdaság, ami elveszi a tápanyagot a földtől és nem pótolja vissza, nem fenntartható rendszer. Éppen ezért a tájgazda rendszernek rendkívül nagy jelentősége van, ami arra irányul, hogy visszaállítsák a talajnak a termelőképességét, hogy a növények fel tudják venni az értékes elemeket. Lakó Pál 2000-ben kezdett el gazdálkodni Szentkirály határában. Korábban jó nevű autófényező volt Kecskeméten, most viszont már biogazdaként tevékenykedik. Kezdetben szántóföldi növénytermesztéssel, majd paprikával, paradicsommal, zöldséggel, foglalkozott, és közben állatokat, főleg sertéseket tartott. Az állomány szaporodott és több lett annál, mint amit a család el tudott fogyasztani, így piacra is kezdett termelni, feldolgozott sertésárut. A kezdetektől fogva biogazdálkodással foglalkoznak. A munkájukat fokozatosan ellenőrzik. Eleinte a fővárosba vitték árujukat, de már Kecskeméten is van boltjuk. Lakó Pál azt tartja jó megoldásnak, ha minél közelebb van egymáshoz a termelő és a fogyasztó, és nincs közte a felvásárló. Ez ugyanis mind a két félnek előnyös. Amint azt elmondta, könyvből tanulták meg a mezőgazdaságot. Folyamatosan fejlesztették a gazdálkodásukat és most már egész évben tudnak jó minőségű sertésárut biztosítani a vásárlóknak. Az előadások után a jelenlévők meghallgatták a Szentkirályi Gitárkórust, majd megkóstolhatták a helyi és a környékbeli gazdák termékeit.

Forrás: LCafé

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A zentai Tűzoltólaktanya

    Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

     
  • A gyümölcs feldolgozott értéke

    A gyümölcs feldolgozott értéke, TájGazda

    A kisgazdaságok fennmaradását és távlatát, egyben fejlesztési útját, nem a hagyományos, kevés kézi munkával járó gabonatermelés szavatolja, hanem a hozzáadott érték lehetősége.  Ennek szép példáival találkozunk

     
  • Szathmáry Karolina Kollégium: tanítás és nevelés

    Szathmáry Karolina Kollégium: tanítás és nevelés, TájGazda

    Az idei, szeptemberi hónap rendkívüli jelentőséggel bírt a nagybecskereki Boldogasszony Iskolanővérek Leánykollégiumának életében. Ugyanis az intézmény ez év szeptember 25-én

     
  • Mákolaj a táplálkozásban

    Mákolaj a táplálkozásban, TájGazda

    A tv-műsorok reklámjaiban egyre több szó esik az étrendkiegészítők, a vitaminpótlók fogyasztásáról , hiszen egészségünk megőrzése érdekében fontos a kiengyensúlyozott vitamin- és ásványi anyag bevitel.

     
  • Az udvardi Kálvária

    Az udvardi Kálvária, TájGazda

    Udvard (szlovák nevén Dvory nad Žitavou), mintegy 5000 főt számláló község Felvidéken, a Nyitrai kerületben, Érsekújvártól keletre, 9 km távolságra. 1462-től a trianoni békediktátumig

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére