Tájgazda - szentkirályi konferencia

A jelenlegi iparszerű mezőgazdasági termelés hosszútávon nem fenntartható. A talaj termőképességét vissza kell állítani. Többek között ez is elhangzott azon a fórumon, amit Szentkirályon tartottak.

Háztájit az asztalra címmel tartott gazdasági fórumot az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület Szentkirályon. A jelenlévőket Szabó Gellért köszöntötte. A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat által működtetett konyhában, amennyire csak lehetséges helyi termékeket használnak fel. Tehetik is, mert addig, míg korábban mindössze tíz őstermelő dolgozott a kisközségben, most már negyvennégyen vannak. Tőlük vásárolják fel a termékeket. Zombor Gábor az egyesület elnöke azt hangoztatta, hogy a város és a termelők közötti kölcsönös előnyöket akarják kihasználni, mivel jó szakemberek és kiváló gazdák vannak. Dr. Márai Géza professzor az új uniós támogatási rendszer feltételeiről tartott előadást. Dr. Lakó Sándor projektmenedzser elmondta, hogy korábban csak ritkán lehetett jó minőségű árut kapni a piacokon. Sikerült azonban megtalálni azokat a termelőket, akik tudnak és akarnak is jó minőségű árut biztosítani. Jelenleg 122 gazda dolgozik már a rendszerben, akiket bátran tudnak ajánlani, azoknak, akik a jó minőségű árut akarják megvásárolni. Hozzátette még, várják további gazdák jelentkezését, akik vállalják azt, hogy a feltételeknek megfelelő áruval tudják ellátni a vásárlókat. Az előadások során szó volt a minőség biztosítási rendszerről is. Ezzel kapcsolatban Lakó Sándor megjegyezte, hogy termő helyet minősítő védjegy, illetve nemzeti parki termékvédjegy már létezik. Ugyanakkor a termelés módot tanúsító védjegy még hiányzik. Az ökológiai gazdálkodást jegyzik, de ezt nem a magyar viszonyokra találták ki, mert Németországból, Svájcból adaptált rendszerek. A mi gazdálkodási talajviszonyainkra más minősítési rendszer lenne ideális. Ennek a rendszernek az lenne a lényege, hogy a termelő lelkiismeretesen és hatékonyan gazdálkodjon. A tájgazdának ez lenne a koncepciója. Olyan akkreditált védjegyet szeretnének létrehozni, ami olcsóbb a biokultúrális védjegynél, és hasznosabb is. A paraszti tudást akarják belevinni a gazdálkodásba. A mostani hagyományos termelés hosszútávon ugyanis nem fenntartható, mert a talaj tönkremegy. Az élelmiszerek beltartalmi értéke a 60-80 évvel ezelőttiekhez képest a tizedére csökkent. Az iparszerű mezőgazdaság, ami elveszi a tápanyagot a földtől és nem pótolja vissza, nem fenntartható rendszer. Éppen ezért a tájgazda rendszernek rendkívül nagy jelentősége van, ami arra irányul, hogy visszaállítsák a talajnak a termelőképességét, hogy a növények fel tudják venni az értékes elemeket. Lakó Pál 2000-ben kezdett el gazdálkodni Szentkirály határában. Korábban jó nevű autófényező volt Kecskeméten, most viszont már biogazdaként tevékenykedik. Kezdetben szántóföldi növénytermesztéssel, majd paprikával, paradicsommal, zöldséggel, foglalkozott, és közben állatokat, főleg sertéseket tartott. Az állomány szaporodott és több lett annál, mint amit a család el tudott fogyasztani, így piacra is kezdett termelni, feldolgozott sertésárut. A kezdetektől fogva biogazdálkodással foglalkoznak. A munkájukat fokozatosan ellenőrzik. Eleinte a fővárosba vitték árujukat, de már Kecskeméten is van boltjuk. Lakó Pál azt tartja jó megoldásnak, ha minél közelebb van egymáshoz a termelő és a fogyasztó, és nincs közte a felvásárló. Ez ugyanis mind a két félnek előnyös. Amint azt elmondta, könyvből tanulták meg a mezőgazdaságot. Folyamatosan fejlesztették a gazdálkodásukat és most már egész évben tudnak jó minőségű sertésárut biztosítani a vásárlóknak. Az előadások után a jelenlévők meghallgatták a Szentkirályi Gitárkórust, majd megkóstolhatták a helyi és a környékbeli gazdák termékeit.

Forrás: LCafé

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A rejtélyes fehér mák

    Fehér mák, TájGazda

    Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.

     
  • Szabó Júlia ajándékai

    Csiliznyárad felvidéki község a Dunaszerdahelyi járásban. Járási székhelyétől mintegy 18 km-re, a Csilizközben fekszik. A trianoni békediktátumig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásának része volt,

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     
  • Babaálom

    Babaálom, TájGazda

    Teljesen elvarázsolt a pléd, amit a kezembe vettem. Sokáig forgattam a kezemben. Lágy, pihe-puha, bársonyos tapintású anyag, vidám színekkel, játékos figurákkal. Minden baba, gyermek ilyen takaróra vágyik.

     
  • Asztalos- és horgolt termékek

    Asztalos és horgolt termékek, TajGazda

    Tiszapéterfalván találkoztam a szimpatikus házaspárral, és standuknál nézegettem sokáig aranyos és szépen megmunkált termékeiket. Mindig megfog, ha kézművesek elsősorban gyermekek részére készítik el termékeiket.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére