Tájgazda - szentkirályi konferencia

A jelenlegi iparszerű mezőgazdasági termelés hosszútávon nem fenntartható. A talaj termőképességét vissza kell állítani. Többek között ez is elhangzott azon a fórumon, amit Szentkirályon tartottak.

Háztájit az asztalra címmel tartott gazdasági fórumot az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület Szentkirályon. A jelenlévőket Szabó Gellért köszöntötte. A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat által működtetett konyhában, amennyire csak lehetséges helyi termékeket használnak fel. Tehetik is, mert addig, míg korábban mindössze tíz őstermelő dolgozott a kisközségben, most már negyvennégyen vannak. Tőlük vásárolják fel a termékeket. Zombor Gábor az egyesület elnöke azt hangoztatta, hogy a város és a termelők közötti kölcsönös előnyöket akarják kihasználni, mivel jó szakemberek és kiváló gazdák vannak. Dr. Márai Géza professzor az új uniós támogatási rendszer feltételeiről tartott előadást. Dr. Lakó Sándor projektmenedzser elmondta, hogy korábban csak ritkán lehetett jó minőségű árut kapni a piacokon. Sikerült azonban megtalálni azokat a termelőket, akik tudnak és akarnak is jó minőségű árut biztosítani. Jelenleg 122 gazda dolgozik már a rendszerben, akiket bátran tudnak ajánlani, azoknak, akik a jó minőségű árut akarják megvásárolni. Hozzátette még, várják további gazdák jelentkezését, akik vállalják azt, hogy a feltételeknek megfelelő áruval tudják ellátni a vásárlókat. Az előadások során szó volt a minőség biztosítási rendszerről is. Ezzel kapcsolatban Lakó Sándor megjegyezte, hogy termő helyet minősítő védjegy, illetve nemzeti parki termékvédjegy már létezik. Ugyanakkor a termelés módot tanúsító védjegy még hiányzik. Az ökológiai gazdálkodást jegyzik, de ezt nem a magyar viszonyokra találták ki, mert Németországból, Svájcból adaptált rendszerek. A mi gazdálkodási talajviszonyainkra más minősítési rendszer lenne ideális. Ennek a rendszernek az lenne a lényege, hogy a termelő lelkiismeretesen és hatékonyan gazdálkodjon. A tájgazdának ez lenne a koncepciója. Olyan akkreditált védjegyet szeretnének létrehozni, ami olcsóbb a biokultúrális védjegynél, és hasznosabb is. A paraszti tudást akarják belevinni a gazdálkodásba. A mostani hagyományos termelés hosszútávon ugyanis nem fenntartható, mert a talaj tönkremegy. Az élelmiszerek beltartalmi értéke a 60-80 évvel ezelőttiekhez képest a tizedére csökkent. Az iparszerű mezőgazdaság, ami elveszi a tápanyagot a földtől és nem pótolja vissza, nem fenntartható rendszer. Éppen ezért a tájgazda rendszernek rendkívül nagy jelentősége van, ami arra irányul, hogy visszaállítsák a talajnak a termelőképességét, hogy a növények fel tudják venni az értékes elemeket. Lakó Pál 2000-ben kezdett el gazdálkodni Szentkirály határában. Korábban jó nevű autófényező volt Kecskeméten, most viszont már biogazdaként tevékenykedik. Kezdetben szántóföldi növénytermesztéssel, majd paprikával, paradicsommal, zöldséggel, foglalkozott, és közben állatokat, főleg sertéseket tartott. Az állomány szaporodott és több lett annál, mint amit a család el tudott fogyasztani, így piacra is kezdett termelni, feldolgozott sertésárut. A kezdetektől fogva biogazdálkodással foglalkoznak. A munkájukat fokozatosan ellenőrzik. Eleinte a fővárosba vitték árujukat, de már Kecskeméten is van boltjuk. Lakó Pál azt tartja jó megoldásnak, ha minél közelebb van egymáshoz a termelő és a fogyasztó, és nincs közte a felvásárló. Ez ugyanis mind a két félnek előnyös. Amint azt elmondta, könyvből tanulták meg a mezőgazdaságot. Folyamatosan fejlesztették a gazdálkodásukat és most már egész évben tudnak jó minőségű sertésárut biztosítani a vásárlóknak. Az előadások után a jelenlévők meghallgatták a Szentkirályi Gitárkórust, majd megkóstolhatták a helyi és a környékbeli gazdák termékeit.

Forrás: LCafé

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Színek a szürkeség ellen

    Színek a szürkeség ellen, TájGazda

    Az „ékszerkészítés” címszóra 380 ezer találatot ad a Google, míg a legnépszerűbb videómegosztó oldalon ugyanezen a címszóval közel 800 felvétel található. Ha végigböngésznénk néhány ékszerkészítő kollekcióját,

     
  • Komótos vőfély

    Komótos vőfély, TájGazda

    A nagygejőci (egykor Ung vármegye, ma Kárpátalja Ungvári járásának települése) Szavla Krisztiánt bátran nevezhetjük multikulturális vőfélynek, hiszen magyar és ukrán nyelven is vezet lakodalmakat.

     
  • Kézműves papucsok

    Kézműves papucsok, TájGazda

    Ritka és egyedi foglalkozás a cipész szakma, de ezen belül a kézműves papucskészítés még ritkább mesterség. Vajdaságban, a Tisza melléken, pontosabban Adán él Szalma Sándor mester, aki a néptáncos cipők

     
  • Viszokai Majsztró

    Viszokai Majsztró, TajGazda

    Viszokai Majsztró! Ez volt a táblára írva a moszkvai repülőtéren! WAMSZ együttes, a hetvenes, nyolcvanas évek legendás lökösházi zenekara. A beszédes név a zenekar tagjai nevének

     
  • A zentagunarasi tájház

    A zentagunarasi tájház, TájGazda

    Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére