Rákóczi-várkastély Borsiban, TájGazda

Sátoraljaújhelytől mintegy 4,5 km-re, a szlovák határ túloldalán fekszik Borsi, az a kis falu, ahol 1676. március 27-én nem más látta meg a napvilágot, mint II. Rákóczi Ferenc. A magyar történelem kiemelkedő,

nemes alakja. 1703-ban szabadságharcot indított, hogy kivívja a teljes állami függetlenséget, megszabaduljon a Habsburg elnyomástól. Az 1705-ös szécsényi országgyűlésen megválasztották a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé – magyarul: II. Rákóczi Ferenc lett Erdély és Magyarország fejedelme. Jelmondata mára szállóigévé vált: „Cum Deo pro patria et libertate!” (Istennel a hazáért és a szabadságért!)
Bizonyos források szerint Borsiban már a tatárjárás után épült vár, viszont ezt máig nem sikerült teljes bizonyossággal alátámasztani. A ma is látogatható várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építtette. Az ő lányának házassága révén szállt az épület tulajdonjoga először Lorántffy Mihályra, majd 1602-ben Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi György házasságának köszönhetően vált Rákóczi birtokká. Az építményt 1631-ben kibővítették, ekkor kapta meg az északi palotaszárnyat, mely a női termeket foglalja magába, valamint az északnyugati bástyát. 1638-ra hozzáépítették a déli sarokbástyát, a vendégszobákat magába foglaló déli palotaszárnyat, valamint a nyugati szárny déli szakaszát. Valószínűsíthető, hogy a bővítéseket Lorántffy Zsuzsanna szorgalmazta, mivel a munkálatok főleg a déli, női szárnyat érintették. Esterházy Miklós nádor, aki kiállt a Habsburgok mellet és ellenezte Bethlen és I. Rákóczi György politikáját, 1644-ben feldúlta a birtokot, ami ezután már soha többé nem nyerte vissza korábbi pompáját.
A Rákóczi család tagjai általában akkor szálltak meg a várkastélyban, mikor Munkácsról utaztak valahová. Így történt ez 1676-ban is, mikor Zrínyi Ilona épp Regécre tartott. Megpihent a borsi várkastélyban, s életet adott II. Rákóczi Ferencnek.
1969-ben az épület előtti udvaron elhelyezték azt a nagyméretű mellszobrot, melyet 1907-ben Mayer Ede készített Mányoki Ádám neves festménye alapján II. Rákóczi Ferencről. A mellszobornak 2013 tavaszán nyoma veszett, máig nem került elő.
A borsi Rákóczi-várkastély folyamatosan felújítás alatt áll, viszont szabadon látogatható.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Handmade by Petrucci

    Handmade by Petrucci, TájGazda

    A felvidéki Komáromból származó Petra mindig is érdeklődött a divattervezés iránt. Ruhakészítői végzettséggel bír, körülbelül tíz évig tanult szakmájában dolgozott, aztán váltott.

     
  • A hagyomány a kézimunkával is éltethető

    A hagyomány a kézimunkával is éltethető, TájGazda

    A Vajadságban, ahol mintegy 300 ezer magyar ajkú ember él, és közülük sokan arra törekednek, hogy az ősök hagyatékát megőrizzék és átörökítsék a jövő nemzedéknek, szívvel -lélekkel teszik a néprajzkutatás,

     
  • Bánátban szórványban élnek a magyarok

    Versec, Tájgazda

    Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

     
  • Fegyház és egyház közös fallal

    Marianosztra, Börtön

    Papok és rabok, akiket csak egy fal választ el egymástól. És tényleg csak egy fal. Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és a Fegyház egyik fala közös.

     
  • Szalag-Zsinór Design

    Szalag-Zsinór Design, TájGazda

    Mgr. Szarka Zsuzsanna a felvidéki Nádszegről származó pedagógus lassan egy évtizede foglalkozik ruhatervezéssel, viseletkészítéssel – munkássága figyelemreméltó népszerűségnek örvend.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére