Az érsekújvári ferences templom és kolostor, TájGazda

Érsekújvár a magyar országhatártól mintegy 37 km-re fekszik, északi irányban. Komáromtól megközelítve rövid idő alatt, könnyen elérhető. A Nyitrai kerület Érsekújvári járásának székhelye.

A városban több magyar iskola is található, 2011-ben a lakosság 22,36%-a vallotta magát magyarnak.
Érsekújvárt Várday Pál esztergomi érsek alapította, négy török által lerombolt település helyén. 1691. október 29-én kapott városi jogokat a szintén esztergomi érsek, Széchényi Györgytől.
A város műemlékeinek nagy része a második világháború során megsérült, illetve megsemmisült, de így is maradt jó pár, amit érdemes megtekintenünk.
1626-tól szolgálnak ferences szerzetesek a városban. Templomukat és kolostorukat Pázmány Péter esztergomi érsek szentelte fel 1631. május 24-én. Alig pár évtizeddel később, 1663-ban kénytelenek voltak elhagyni a kolostort, a török megszállás miatt. Nem kellett azonban menekülniük, a néppel maradhattak és szabadon koldulhattak.
1842-ben a kolostor falai közt algimnázium alakult. Jelmondata „A közjót szerető polgárság áldozatából, állok az ifjúság jobb nevelése miatt.” a hagyomány szerint Vörösmarthy Mihálytól származik.
Az 1848-49-es forradalom helybéli eseményeiről Piry Cirjék, a kolostor egyik tanára és könyvtárosa naplójában számolt be, Érsekújvári napló címmel, könyv formájában is megjelent.
A kolostor nem mindennapi könyvtárában olyan magyar nyelvemlékek voltak megtalálhatók, mint az Érsekújvári-kódex, a Thewrewk (ejtsd: török) kódex, a Czech-kódex, valamint az ún. Piry-hártya
A két világháború során az épület megrongálódott. A barokk díszítések és feliratok örökre elvesztek. A II. világháború után, 1950-ben az állam a templomra és a kolostorra is rátette a kezét. A szerzeteseket elűzték, a könyvtárat elkobozták, a berendezést részben elszállították, részben tönkretették. Sötét korszak volt ez a csehszlovák, illetve szlovák történelemben.
1978-ban kezdetét vette a kolostor régészeti feltárása és felújítása. 1990 óta ismét ferencesek szolgálnak a templomban, jelenleg két nyelven – magyarul és szlovákul – folyik az igehirdetés. Egy időben, két helyszínen felváltva – míg az egyik mise a ferencesek templomában zajlik, addig a másikat a plébániatemplomban tartják.
A kolostor épületében egy ideig múzeum székelt, azonban mára teljes mértékben visszakerült a ferencesek tulajdonába. 2005 óta egy részében ún. védett munkahely üzemel, ahol a szerzetesek segítségével jelenleg mintegy 20 szellemi, illetve testi fogyatékos fiatal dolgozik.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Bőgő szarvasoktól zengő erdők

    Magyarország legnagyobb testű, vadon élő kérődző faja a gímszarvas, amely egyben a hazai erdők jellegzetes nagy vadja is. A legnagyobb szarvasállományokat hazai viszonylatban, a dél-dunántúli megyékben

     
  • A festményekből áradó erő

    „A képek sokszor készen érkeznek hozzám üzenetként odafentről – színekben, formákban kidolgozva. Nekem már csak az a dolgom, hogy leüljek és vászonra vigyem őket.

     
  • Békési Kis Anikó fazekasműhelye

    Békési Kis Anikó fazekas, TájGazda

    A fazekasműhely nyáron kisgyermekek napközi otthona is. Szép fakapu, régi téglából rakott kerítés, csinosan felújított parasztház és kerámia házszám a falon.

     
  • OpiEri

    OpiEri, TájGazda

    Ocskoné Pál Erika Felvidéken, azon belül is a Losonci járásban található Füleken él. Civil foglalkozása vegyészmérnök, a füleki zománcozógyár egyik privatizált részlegében 16 évig logisztikai vezetőként dolgozott,

     
  • Lelki társakká váló babák

    Babakészítő, TájGazda

    Csikós Kata közel tíz évvel ezelőtt olyan játékot szeretett volna a lánya kezébe adni, amit ő készített, ami nem műanyag, ami nem veszélyes rá nézve, hanem pihe-puha, ölelhető.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére