A dónáti szélmalom, TájGazda

A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

a különböző gabona fajtákat. Jellemzően a módos gazdák tulajdonában volt, ahová a környező parasztok hordták gabonájukat. A szerkezet működéséért és javításáért a molnár volt a felelős.

Ilyen szárazmalom volt a szentesi szélmalom is, melyet 1866 és 1867 között építetett Csúcs János dónáti tanyasi gazda. A malom a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, négy szintje van. Alul található a lisztespad, felette a kőpad, harmadik szinten a sebeskerékpad, legfelül a nagykerékpad. Falazatának külső és belső palástját tégla alkotja, közé vályogot raktak valószínűleg a jobb szigetelés végett. A malom teteje forgatható, így a vitorlákat aránylag rövid idő alatt szélirányba lehetett állítani. A vitorlák mozgatása a fordítógerendákhoz erősített vaslánccal, a fordítókocsi segítségével történt. A molnárnak az őrlés mellett nagy figyelmet kellett fordítania a széljárásra is. Mert ha nem cselekedett gyorsan szélirány változáskor, akkor könnyen kárt tehetett a viharos szél a vitorlákban.
A Csúcs-malom két pár kővel őrölt, az egyik kőpár korpás lisztet adott, a másikon - a későbbiekben beépített - hengerszita választotta szél a különböző minőségű őrleményeket. A technika fejlődésével előtérbe kerültek a gőzmalmok, melyek jobb minőségű liszteket őröltek. Ezáltal visszaszorították a szélmalmokat. A megmaradtak kukoricát és árpát daráltak.

A szentesi szélmalmot 1950-es években felülvizsgálták és műemlékké nyilvánították, majd 1986-87 között áttelepítették az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, ahol belülről is megtekinthető.

Szekeres Marietta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • Az aprócska magyarföldi falu

    Egy mesebeli helyszín, festői környezet, ahol békesség, nyugalom honol. A csendet olykor egy-egy ló nyerítése töri meg. Magyarföld: kis falucska, amely a Nyugat-Dunántúlon a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

     
  • Hazánk egyetlen diadalíve

    A Váci diadalív, TájGazda

    A diadalívről legtöbbünknek a Franciaországban lévő kapu jut eszébe. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is büszkélkedhet eggyel. 1764-ben építették és mindössze öt hónapot

     
  • Néptáncmozgalom a Vajdaságban

    Néptáncmozgalom a Vajdaságban, TájGazda

    Kiss Zsélykó – Zsiga néptáncoktató neve Vajdaság – szerte nem ismeretlen, hiszen 25 éve a szakmában tevékenykedve  teszi a hagyományőrzést, a néptácmozgalom népszerűsítését.

     
  • Népünnepély a falunap Gunarasban

    Népünnepély a falunap Gunarasban, TájGazda

    Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére