A dónáti szélmalom, TájGazda

A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

a különböző gabona fajtákat. Jellemzően a módos gazdák tulajdonában volt, ahová a környező parasztok hordták gabonájukat. A szerkezet működéséért és javításáért a molnár volt a felelős.

Ilyen szárazmalom volt a szentesi szélmalom is, melyet 1866 és 1867 között építetett Csúcs János dónáti tanyasi gazda. A malom a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, négy szintje van. Alul található a lisztespad, felette a kőpad, harmadik szinten a sebeskerékpad, legfelül a nagykerékpad. Falazatának külső és belső palástját tégla alkotja, közé vályogot raktak valószínűleg a jobb szigetelés végett. A malom teteje forgatható, így a vitorlákat aránylag rövid idő alatt szélirányba lehetett állítani. A vitorlák mozgatása a fordítógerendákhoz erősített vaslánccal, a fordítókocsi segítségével történt. A molnárnak az őrlés mellett nagy figyelmet kellett fordítania a széljárásra is. Mert ha nem cselekedett gyorsan szélirány változáskor, akkor könnyen kárt tehetett a viharos szél a vitorlákban.
A Csúcs-malom két pár kővel őrölt, az egyik kőpár korpás lisztet adott, a másikon - a későbbiekben beépített - hengerszita választotta szél a különböző minőségű őrleményeket. A technika fejlődésével előtérbe kerültek a gőzmalmok, melyek jobb minőségű liszteket őröltek. Ezáltal visszaszorították a szélmalmokat. A megmaradtak kukoricát és árpát daráltak.

A szentesi szélmalmot 1950-es években felülvizsgálták és műemlékké nyilvánították, majd 1986-87 között áttelepítették az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, ahol belülről is megtekinthető.

Szekeres Marietta

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Ferences-rendi templom Pozsony Óvárosában

    Pozsony már középkorban lakott elővárosát, mely a város történelmi magvát és az azt övező negyedeket foglalja magába, Óvárosnak nevezzük. Ez a város központja, rengeteg látnivalóval.

     
  • A kaszasuhogás már a múlté

    Aratás, TájGazda

    Befejezéséhez közeledik az aratás, a kenyérgabona betakarítása. Manapság az óriásgépek, a kombájnok szinte 10 nap alatt „felfalják” a bevetett területet és maga a munka, és a kenyér iránt érzett tisztelet

     
  • Csallóközi Múzeum a Sárga Kastélyban

    Csallóközi Múzeum a dunaszerdahelyi Sárga Kastélyban

    Szlovákiában bevett szokás, hogy a magyar kastélyokat múzeumokká vagy szállodákká alakítják, rosszabb esetben hagyják őket teljesen lepusztulni. A dunaszerdahelyi Sárga Kastéllyal az előbbi történt,

     
  • Minden jó, ha ló a vége

    A ló a magyarság történetének egyik központi szereplője. Akár munkáról, akár harcról vagy vándorlásról volt szó, eleink mellett mindig ott voltak ezek az erős és okos jószágok. Ám nemcsak munkára foghatóságuk

     
  • Design EPS Studio

    Szusztor Péter Felvidéken, a Lévai járás Zselíz nevű kellemes kisvárosában él. Foglalkozását tekintve tervező / designer, ami annyit tesz, hogy saját cégén, az EPS Design s.r.o.-n keresztül

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére