Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A szegedi víztorony

A szegedi Szent István téren áll egy hatalmas vasbetonból álló ipartörténeti műemlék. Az ország második vasbeton szerkezetű víztornyát Zielinski Szilárd tervezte,

és Freund Henrik és Fiai építő vállalkozó kivitelezte.

A 20. század elején a városok létszámának növekedése a vízellátásban komoly gondokat okozott. A lakosság vízigényének kielégítése megkövetelte a korszerű magas- és alacsonynyomású vízvezeték csőhálózatok kiépítését. Így volt ez a Szegedi szabad királyi városban is. A város pályázatott hirdetett egy 1000 köbméteres víztorony megtervezésére és megépítésére. A pályázatra 14 neves cég adta be terveit. De csak egy felelt meg maradéktalanul az elvárásoknak. Ez pedig Zielinski tervei voltak. A tervezésnél előírás volt, hogy a toronynak vasbeton elemekből kell épülnie, 1000 köbméter víz tárolására kell, hogy alkalmas legyen, és a Szent István tér mértani közepén kell felépíteni.

Az építkezés kezdetét több tényező is hátráltatta, a vetélytársak megvétózták a pályázatot, a téli időszak, az esőzések, a munkások többszöri sztrájkja. A pályázat elnyerésétől a víztorony elkészüléséig mindössze másfél év telt el. Ami óriási teljesítménynek számít, hiszen csak a kézi erő állt rendelkezésre az építés során. Nem volt betonkeverő, toronydaru, a beton és a vasbeton technológia a kezdeti stádiumban volt.
A víztorony 1904. novemberére készült el és azóta is folyamatosan üzemel. Az elkészült torony teljes magassága a zászlórúddal együtt 54,9 méter. Tartószerkezeti szempontból két fő részből áll. Az egyik rész az 1000 köbméteres medence, amely az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel. A másik tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere. A torony teljes magasságában vasbeton csigalépcső vezet végig a négy belső pillér között a legfelső kilátószintig. A víztorony általános jellemzője, hogy gyakorlatilag minden szerkezeti része vasbetonból készült: az alapozás, a tartórendszer, a tároló medence, a csigalépcső, a zászlótartó, sőt még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva.

Több mint száz évet megélt monstrumon több helyen is nyomott hagyott az idő. A tartályon, a tartószerkezeten a korrózió súlyos meghibásodásokhoz vezetett. Így 2005-ben elkezdték felújítani a víztornyot. Többek között a Korb Flóris által tervezett szecessziós homlokzatot is helyreállították és kifestették.

A víztorony nyári időszakban minden hónap első szombatján 10:00 és 16:00 óra között tekinthető meg vagy előzetes bejelentkezés alapján. Évente egy-két alkalommal a Szegedi Vízmű nyílt napot tart. A látogatások során a csodálatos mérnöki alkotás mellett megtekinthető a szikvíz készítés, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, rajzok, fotók, fotógrafikák. A kilátószinten pedig gyönyörködhetünk Szeged kivételes szépségű panorámájában.

A víztorony körüli Szent István teret is felújították a 2005-t követően. Ekkor került kialakításra a torony körül egy Mérnöki Pantheon. A felállított szobrok között található Zielinski Szilárd szobra, aki a torony tervezője és a magyarországi vasbetonépítés meghonosítója volt. Korb Flóris építőművész szobra, aki a torony homlokzatát tervezte. Továbbá Pálfy-Budinszky Endre, Magyar Ede, Tóth Mihály, Feketeházy János, Zsigmondi Béla szobra, akik valamilyen módon kötődnek a víztorony építéséhez vagy Szeged város vízellátásához.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Egy baba, amelyben a gyermek önmagát látja

    Egy baba, amelyben a gyermek önmagát látja, TájGazda

    Egy gyermek életében fontos szerepet tölt be a baba, segíti az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésben. A waldorf babában a gyermek önmagát látja meg. Saját, valós érzelmeit vetíti ki rá.

     
  • Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán

    Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

    Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

     
  • A szerémségi magyarság központja

    A szerémségi magyarság központja

    A nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebb a munkalehetőség a vajdasági településeken. Ezért sokan külföldre mennek, azonban Szerémségben van olyan helység is, ahonnan nem költöznek el a lakosok.

     
  • Szabó Júlia ajándékai

    Csiliznyárad felvidéki község a Dunaszerdahelyi járásban. Járási székhelyétől mintegy 18 km-re, a Csilizközben fekszik. A trianoni békediktátumig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásának része volt,

     
  • Szolyva-Emlékpark

    Szolyvai Emlékpark, TájGazda

    A Szolyván található Emlékpark a kommunizmus áldozatainak méltó kárpátaljai mementója. Szojvára a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa által 1944 novemberében felállítatott és 1945 végéig

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére