A szegedi víztorony

A szegedi Szent István téren áll egy hatalmas vasbetonból álló ipartörténeti műemlék. Az ország második vasbeton szerkezetű víztornyát Zielinski Szilárd tervezte,

és Freund Henrik és Fiai építő vállalkozó kivitelezte.

A 20. század elején a városok létszámának növekedése a vízellátásban komoly gondokat okozott. A lakosság vízigényének kielégítése megkövetelte a korszerű magas- és alacsonynyomású vízvezeték csőhálózatok kiépítését. Így volt ez a Szegedi szabad királyi városban is. A város pályázatott hirdetett egy 1000 köbméteres víztorony megtervezésére és megépítésére. A pályázatra 14 neves cég adta be terveit. De csak egy felelt meg maradéktalanul az elvárásoknak. Ez pedig Zielinski tervei voltak. A tervezésnél előírás volt, hogy a toronynak vasbeton elemekből kell épülnie, 1000 köbméter víz tárolására kell, hogy alkalmas legyen, és a Szent István tér mértani közepén kell felépíteni.

Az építkezés kezdetét több tényező is hátráltatta, a vetélytársak megvétózták a pályázatot, a téli időszak, az esőzések, a munkások többszöri sztrájkja. A pályázat elnyerésétől a víztorony elkészüléséig mindössze másfél év telt el. Ami óriási teljesítménynek számít, hiszen csak a kézi erő állt rendelkezésre az építés során. Nem volt betonkeverő, toronydaru, a beton és a vasbeton technológia a kezdeti stádiumban volt.
A víztorony 1904. novemberére készült el és azóta is folyamatosan üzemel. Az elkészült torony teljes magassága a zászlórúddal együtt 54,9 méter. Tartószerkezeti szempontból két fő részből áll. Az egyik rész az 1000 köbméteres medence, amely az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel. A másik tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere. A torony teljes magasságában vasbeton csigalépcső vezet végig a négy belső pillér között a legfelső kilátószintig. A víztorony általános jellemzője, hogy gyakorlatilag minden szerkezeti része vasbetonból készült: az alapozás, a tartórendszer, a tároló medence, a csigalépcső, a zászlótartó, sőt még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva.

Több mint száz évet megélt monstrumon több helyen is nyomott hagyott az idő. A tartályon, a tartószerkezeten a korrózió súlyos meghibásodásokhoz vezetett. Így 2005-ben elkezdték felújítani a víztornyot. Többek között a Korb Flóris által tervezett szecessziós homlokzatot is helyreállították és kifestették.

A víztorony nyári időszakban minden hónap első szombatján 10:00 és 16:00 óra között tekinthető meg vagy előzetes bejelentkezés alapján. Évente egy-két alkalommal a Szegedi Vízmű nyílt napot tart. A látogatások során a csodálatos mérnöki alkotás mellett megtekinthető a szikvíz készítés, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, rajzok, fotók, fotógrafikák. A kilátószinten pedig gyönyörködhetünk Szeged kivételes szépségű panorámájában.

A víztorony körüli Szent István teret is felújították a 2005-t követően. Ekkor került kialakításra a torony körül egy Mérnöki Pantheon. A felállított szobrok között található Zielinski Szilárd szobra, aki a torony tervezője és a magyarországi vasbetonépítés meghonosítója volt. Korb Flóris építőművész szobra, aki a torony homlokzatát tervezte. Továbbá Pálfy-Budinszky Endre, Magyar Ede, Tóth Mihály, Feketeházy János, Zsigmondi Béla szobra, akik valamilyen módon kötődnek a víztorony építéséhez vagy Szeged város vízellátásához.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Megmerülni a csodában

    Molnár János barlang, TájGazda

    A Budai-hegységben, a Rózsadomb alatt számos termálkarszt jellegű balrang bújik meg. Ezek egyike a Szemlő-hegy alatt rejtőző, Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszerét

     
  • Két kerámiagömb tartja a szentesi TV-tornyot

    Szentes TV-torony, TájGazda

    A szentesi TV-torony építését 1959-ben kezdték el, az adó üzembe helyezésére és ünnepélyes felavatására 1960 februárjában került sor. A torony építéskori magassága 240,5 méter, volt,

     
  • Az Óbecsei Than - Emlékház feladata

    Óbecsei Than - Emlékház, TájGazda

    Óbecse Vajdaság szívében, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Lakossága zömében magyar ajkú, valamikor ipara és a mezőgazdasága is fejlett volt. Sokan a nagy ipari kombináttal kötik össze a település nevét,

     
  • Horgolt napernyők – napsütésben, esőben

    Horgolt napernyők – napsütésben, esőben, TájGazda

    "A szépben mindig van valami megdöbbentő és szokatlan, valami ünnepi és korlátlan." (Kosztolányi Dezső). Icánál ernyőből sosincs hiány, de nem ám a szokványos, hétköznapi fajtákból.

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére