A cseszneki vár, TájGazda

A Bakony hegység egyik sziklaszirtjén áll, őrködik ma is a romos Cseszneki Vár. Tekintélyt parancsoló vár a tatárjárást követően épült, azzal a céllal, hogy védelmi feladatokat lásson el

a környező falvak népei számára. Cseszneki Jakab királyi kardhordozó építette 1263-ban a várat. Az évek során számos alkalommal cserélt gazdát a Csák nemzetség és a Cseszneki család tagjai között, de volt királyi birtok a vadállományának gazdagsága miatt. Később többek között a Garai főnemesi család, Szapolyai család, Csaby-Wathay család tulajdonában is állt.
A török hadjárata során végvárként védelmezte az országot. Bocskai István és Bethlen Gábor irányítása alatt is volt. A Rákóczi-szabadságharc idején lőszer és élelmiszerraktárként, hadifogoly gyűjtőhelyként működött.
A háborús időszakok befejeztével az Esterházy-család tulajdonába került. Az ő idejük alatt rengeteg változtatáson esett át a vár és környezete. Kényelmes, lakhatást biztosító barokk stílusú kastéllyá alakult át. Sajnálatos módon földrengés és tűzvész okozta károk miatt teljesen lakhatatlanná vált.

Régészeti kutatások megállapították, hogy a várat a IVX. században teljesen lebontották, majd új alapokra építették. Az alapja egy téglalapot ábrázol, amelyhez egy ötszöget formázó belső udvar kapcsolódott. Az alacsonyabb részen gazdasági épületek, a többi részen lakóépületek működtek. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik a felső vár néhány szép faragású kőtöredékét.

A vár közelében található Magyarország első via ferrata útvonalai. Ezek olyan, hegyi útvonalak, melyeken előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak, fémkábelek segítik az előrehaladást. A túra során fontos a gyakorlat, fizikai állóképesség, megfelelő felszerelés. Mivel ezek a túrák gyakran a magasba vezetnek, így a tériszony leküzdése elengedhetetlen. „A”-tól „F”-ig jelölik az útvonalakat a nehézségi fokok alapján. Itt a vár mellett Kőmosószurdokban egyenként 70, 120 és 180 méter, összesen 370 méter hosszú vasalt út épült meg. Az első az Ostromlók útja „C” jelzésű, közepes erősségű, 120 méter hosszú. Jó fizikumú nők és férfiak is végig mehetnek rajta, sőt azok is, akik először próbálják ki mászó tudásukat. A második a Várpanoráma út 180 méter hosszú és „D” kategóriás. Kitűnő kilátás nyílik a vége felé a várra. A Táltos Zoltán emlékút a legrövidebb, 70 méter hosszú, méltó névadójához, így csak a tapasztalt mászók részére ajánlott „E” jelzésű túraút.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A Vésztői Pascal Trapézlemezgyár

    Pascal Trapézlemezgyár, Vésztő, TájGazda

    Akkor sem költöznek el Vésztőről, ha majd világcég lesznek! Vésztőn eleinte csak a Batthyányi utca egyik házának kerítésén látszott a messzire világító sárga szín, amiről feltűnésekor senki sem nagyon tudta,

     
  • A fehér gólya

    Az édesanyám minap azzal a hírrel fogadott minket, hogy látott egy gólyát elrepülni. Első gondolatom erre az volt, hogy mekkora butaságot mondott. De ahogy jobban átgondoltam,

     
  • Királyi iskolatáska

    Reybag, TájGazda

    A felvidéki Zselízen élő Csenger Tibor és felesége Mária mintegy tíz éve alapította iskola- és irodaszerek forgalmazásával foglalkozó családi vállalkozását, ahol lányuk Adrienn és öccse – akit szintén Tibornak hívnak

     
  • A Kovilji-Péterváradi rét szépsége

    A Kovilji-Péterváradi rét, TájGazda

    Újvidéktől mintegy 20 kilométerre délkeletre, a Duna bal oldalán húzódik a kaboli/kovilji-péterváradi rét. Mintegy 5000 hektáron nyújt életteret közel 170 madárfajtának,  50 féle halnak, értékes és ritka növényeknek,

     
  • Ahol özvegy Horthy Istvánné fiatalságát töltötte

    Felvidék Nyitrai kerületének Nyitrai járásában található egy falu, melynek neve sokak arcára mosolyt csal: Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce). 1976 és 2002 között

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére