Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A cseszneki vár, TájGazda

A Bakony hegység egyik sziklaszirtjén áll, őrködik ma is a romos Cseszneki Vár. Tekintélyt parancsoló vár a tatárjárást követően épült, azzal a céllal, hogy védelmi feladatokat lásson el

a környező falvak népei számára. Cseszneki Jakab királyi kardhordozó építette 1263-ban a várat. Az évek során számos alkalommal cserélt gazdát a Csák nemzetség és a Cseszneki család tagjai között, de volt királyi birtok a vadállományának gazdagsága miatt. Később többek között a Garai főnemesi család, Szapolyai család, Csaby-Wathay család tulajdonában is állt.
A török hadjárata során végvárként védelmezte az országot. Bocskai István és Bethlen Gábor irányítása alatt is volt. A Rákóczi-szabadságharc idején lőszer és élelmiszerraktárként, hadifogoly gyűjtőhelyként működött.
A háborús időszakok befejeztével az Esterházy-család tulajdonába került. Az ő idejük alatt rengeteg változtatáson esett át a vár és környezete. Kényelmes, lakhatást biztosító barokk stílusú kastéllyá alakult át. Sajnálatos módon földrengés és tűzvész okozta károk miatt teljesen lakhatatlanná vált.

Régészeti kutatások megállapították, hogy a várat a IVX. században teljesen lebontották, majd új alapokra építették. Az alapja egy téglalapot ábrázol, amelyhez egy ötszöget formázó belső udvar kapcsolódott. Az alacsonyabb részen gazdasági épületek, a többi részen lakóépületek működtek. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik a felső vár néhány szép faragású kőtöredékét.

A vár közelében található Magyarország első via ferrata útvonalai. Ezek olyan, hegyi útvonalak, melyeken előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak, fémkábelek segítik az előrehaladást. A túra során fontos a gyakorlat, fizikai állóképesség, megfelelő felszerelés. Mivel ezek a túrák gyakran a magasba vezetnek, így a tériszony leküzdése elengedhetetlen. „A”-tól „F”-ig jelölik az útvonalakat a nehézségi fokok alapján. Itt a vár mellett Kőmosószurdokban egyenként 70, 120 és 180 méter, összesen 370 méter hosszú vasalt út épült meg. Az első az Ostromlók útja „C” jelzésű, közepes erősségű, 120 méter hosszú. Jó fizikumú nők és férfiak is végig mehetnek rajta, sőt azok is, akik először próbálják ki mászó tudásukat. A második a Várpanoráma út 180 méter hosszú és „D” kategóriás. Kitűnő kilátás nyílik a vége felé a várra. A Táltos Zoltán emlékút a legrövidebb, 70 méter hosszú, méltó névadójához, így csak a tapasztalt mászók részére ajánlott „E” jelzésű túraút.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A füzesgyarmati hintó

    A füzesgyarmati hintó, TájGazda

    A mester gyermeke genetikailag örökölt a lovak szeretetét nagymamájától. Nemzeti Vágta a Hősök terén. A mára meghonosodott rendezvény egyik leglátványosabb versenyszáma a fogatvágta.

     
  • Meghívók, képeslapok Nagyberegről

    Somi Kata, TájGazda

    Ha visszagondolunk eddigi életünkre és előretekintünk a jövőbe, legalább tucatnyi olyan jeles napot számolhatunk össze, amit nagy társasággal, vendégsereggel töltünk el. Ahhoz pedig, hogy a szervezéstől

     
  • Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból

    Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

    Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

     
  • Vajdasági lovastúra

    Egy hét, háromszáz kilométer Vajdaság déli végén - mindez lóháton. Az adai Nyergelj, fordulj Lovasegyesület szervezésében minden év augusztusában nyeregbe ült 12 tapasztalt vajdasági lovas,

     
  • Újra értéke van a mangalicának

    Régi hagyománya van az állattenyésztésnek az adai Vreckó családban, ugyanis az édesapa, István, a közelmúltban 300 birkát legeltetett a bánáti pusztán, majd a juhtenyésztéshez szarvasmarha-tartás,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére