Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A cseszneki vár, TájGazda

A Bakony hegység egyik sziklaszirtjén áll, őrködik ma is a romos Cseszneki Vár. Tekintélyt parancsoló vár a tatárjárást követően épült, azzal a céllal, hogy védelmi feladatokat lásson el

a környező falvak népei számára. Cseszneki Jakab királyi kardhordozó építette 1263-ban a várat. Az évek során számos alkalommal cserélt gazdát a Csák nemzetség és a Cseszneki család tagjai között, de volt királyi birtok a vadállományának gazdagsága miatt. Később többek között a Garai főnemesi család, Szapolyai család, Csaby-Wathay család tulajdonában is állt.
A török hadjárata során végvárként védelmezte az országot. Bocskai István és Bethlen Gábor irányítása alatt is volt. A Rákóczi-szabadságharc idején lőszer és élelmiszerraktárként, hadifogoly gyűjtőhelyként működött.
A háborús időszakok befejeztével az Esterházy-család tulajdonába került. Az ő idejük alatt rengeteg változtatáson esett át a vár és környezete. Kényelmes, lakhatást biztosító barokk stílusú kastéllyá alakult át. Sajnálatos módon földrengés és tűzvész okozta károk miatt teljesen lakhatatlanná vált.

Régészeti kutatások megállapították, hogy a várat a IVX. században teljesen lebontották, majd új alapokra építették. Az alapja egy téglalapot ábrázol, amelyhez egy ötszöget formázó belső udvar kapcsolódott. Az alacsonyabb részen gazdasági épületek, a többi részen lakóépületek működtek. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik a felső vár néhány szép faragású kőtöredékét.

A vár közelében található Magyarország első via ferrata útvonalai. Ezek olyan, hegyi útvonalak, melyeken előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak, fémkábelek segítik az előrehaladást. A túra során fontos a gyakorlat, fizikai állóképesség, megfelelő felszerelés. Mivel ezek a túrák gyakran a magasba vezetnek, így a tériszony leküzdése elengedhetetlen. „A”-tól „F”-ig jelölik az útvonalakat a nehézségi fokok alapján. Itt a vár mellett Kőmosószurdokban egyenként 70, 120 és 180 méter, összesen 370 méter hosszú vasalt út épült meg. Az első az Ostromlók útja „C” jelzésű, közepes erősségű, 120 méter hosszú. Jó fizikumú nők és férfiak is végig mehetnek rajta, sőt azok is, akik először próbálják ki mászó tudásukat. A második a Várpanoráma út 180 méter hosszú és „D” kategóriás. Kitűnő kilátás nyílik a vége felé a várra. A Táltos Zoltán emlékút a legrövidebb, 70 méter hosszú, méltó névadójához, így csak a tapasztalt mászók részére ajánlott „E” jelzésű túraút.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     
  • Az odorvári Hajnóczy-barlang

    Az odorvári Hajnóczy-barlang, TájGazda

    A Hór-völgy fölé magasodó sziklás gerinc egyik végén állt egykoron Odor vára. A vár keletkezéséről, pusztulásáról a feljegyzések keveset említenek. A vár oldalában viszont található egy nyílás,

     
  • A marosillyei Bornemissza-kúria

    A marosillyei Bornemissza-kúria

    A dicsőséges magyar múlt hírnökei az egész Kárpát-medencében a kastélyok, kúriák és udvarházak. Ezek az épületek még akkor is mesélnek, ha nem méltó módon gondozzák őket, ha romosan várják a feltámadást.

     
  • Múlt a jelenben

    Orom, a kanizsai község alig 130 éves észak-bácskai településének címere egyértelműen mezőgazdasági jelleget bizonyít: a pajzson látható szélmalom és a barázdákon nyugvó

     
  • Villámgyorsan száguldó nyilak

    Norka íjász

    Az íj ősidők óta egybefonódik a magyarság fogalmával, a hungarikumok között is helyett kapott. Őseink nagy mesterei voltak e fegyver használatának. A monda szerint a sebesen vágtázó lovakon

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére