Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Almáskamarás, az ország kemencéje, TájGazda

... Jó kemencés sültet Almáskamaráson lehet enni a főtéren! Egy Bél-békési kistelepülésen kevés bulvár-médiaképes esemény történik. Mert az semmiképpen sem kívánkozik ezeknek a lapoknak,

internetes portáloknak címlapjaira, ha szép a termés a falu körüli földeken, ha az emberek szorgalmasak, és tisztán tartják nemcsak a saját portájukat, hanem a közös területeket is. Nem téma, ha az utak, járdák mind rendezettek, az árkok kitakarítottak. Az sem érdekel senkit sem, ha novemberben nem gázolnak térdig a levélben, hanem összeszedték és elhordták a lehullott leveleket.
Egy olyan település meg végképpen nem kívánkozik az „izgalmas” újságok címlapjaira, ha valahol rendben mennek a dolgok. Ha ezek mellet nincs a településnek sem tengerpartja, sem hegycsúcsa, sem vízesése, sem barlangja, akkor végképpen belesik a médiaérdektelenség legmélyebb gödrébe, oda ahonnan ki sem lehet látni. Almáskamarás ilyen település. Azzal a különbséggel, hogy ő mindazt, amije van, mégiscsak meg akarja mutatni a világnak. Meg is mutatta. Például a közmunkások vezetője, Boda Péter (maga is közmunkás) megálmodta ország kemencéje által is. A kőműves vállalkozó Békéscsabáról azért költözött haza Almáskamarásra, mert a válság idején egyszerűen nem tudta fenntartani vállalkozását. A tétlenséget semmilyen formában nem tűrő fiatalember közmunka utáni szabadidejét arra használta, hogy megépítse az ország kemencéjét a település főterén. A falu jobbítására, a település lakóinak, hogy bárki használhassa. Mivel pénz nem volt az ötlet megvalósítására, kitalálta: országos közadakozásból építi meg a kemencét, mert a munkát saját maga csinálta. Első lépésként bejelentkezett a legnépszerűbb kemencés honlapra, www.kemencebence.hu. Itt mindent leírt, terveiről, az adakozásos építkezésről, Almáskamarásról. A bejegyzés első nagy hozadéka egy dunántúli nagyváros főépítésze lett, aki vállalta a kemence terveinek elkészítését. Az interneten dolgoztak össze, leírások, helyszínrajzok, fényképek segítették a tervező munkáját. Az engedélyezéssel nem volt probléma, ezért 2012 májusában elkezdődhetett az építkezés. A kemence csak adományokból és az egyszemélyesből, országossá szerveződő kalákában épült meg. A kivitelezést eleinte egyedül végezte Boda Péter, ám ahogy haladt a munkával, úgy akadt egyre több segítsége is. És persze nagyon sok külsős bedolgozó, akik egy-egy munkarészt megcsináltak. Az alapot a szennyvízprojekt (egyszerre készült a szennyvízvezeték és a kemence) egyik alvállalkozója ásta ki, az anyagot Simondán Csaba biztosította. A téglát a faluban házról, házra járva szedték össze. Minden udvarból kitakarították a negyed- és féltéglákat. Tényleg diribdarabokból épült meg a kemence. A tetőszerkezet Sztanó József ácsmester csinálta, a cserepet a Tondach csornai gyárából küldték. A faanyagot a Gyulafa Kft. 50%-os áron biztosította részükre, amit a Harruckern iskola asztalos műhelyeiben leszabták, lecsiszolták nekünk. A szükséges szegek, csavarok, egyéb kötőanyagok Nádudvarról érkeztek 100-as PVC csőbe csomagolva küldte el barátja, Darányi Gábor. A fémmunkát az önkormányzatunk szakemberei csinálták. A műköves munkákat pedig Bánfi István, a szomszédos Nagykamráson élő mester készítette el. Rácalmáson, Tóalmáson és Almásfüzitőn élő emberek is eljöttek dolgozni egy kicsit a kemencéhez. Három hónap alatt így jött össze a kemence. Természetesen bárki használhatja, ha előzetesen bejelenti, hogy mikor, milyen alkalomból kívánja igénybe venni a kemencét. Úgy alakult ki, hogy Boda Péter lett a kemence kezelője, ő süt benne mindent, amit meg akarnak csinálni az emberek. Sütöttek már benne kalácsot, pogácsát, lekváros papucsot, hurkát, kolbászt, halat, báránycombot, csülköt. Mindenfélét. Nagyon ízletes minden, ami ebben megsül. És felkapták a kirándulók is. A környező városokból már több csoportot is vendégül láttunk. Bejelentkeztek az önkormányzatnál, hogy hányan, mikor érkeznek, és mit szeretnének enni. Ez alapján mindent előkészítenek, és vendégül látjuk a csoportokat. www.almaskamaras.hu

Save

Save

Save

Save

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A főzés közben épült a pálinkaműhely

    Machlik Pálinkafőzde, TájGazda

    A Mezőberény határában lévő, körülbelül kétezer darab 1200 négyzetméteres gyümölcsös kertrendszer neve Laposi kertek. Itt kezdte el megépíteni pálinkafőzdéjét Machlik András,

     
  • A szenteltvíz és a néphagyományok

    A következőkben kárpátaljai görögkatolikus falvakban gyűjtött, szenteltvízhez kötődő szokások olvashatók. A Vízkereszt a kereszténység egyik legrégibb ünnepe.

     
  • A bényi kéttornyú templom

    A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

    Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

     
  • Egykori magyar végvárunk

    Somoskői vár, TájGazda

    A Somoskői vár, avagy szlovákul Hrad Šomoška a magyar-szlovák országhatáron lévő vulkanikus hegycsúcsra épült. A vár területileg a szlovák Sátorosbánya településhez tartozik.

     
  • A fa, mint az élet szimbóluma

    Székelykapu - Warum Péter, TájGazda

    Készített bölcsőt és kopjafát is Waum Péter, aki beleszületett a mesterségbe. Van egy saját ötlete, ami egyedi: ez az íjtartó. Mivel gyakran íjászkodik, kitalált egy falra akasztható tartót az íjainak.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére