Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A Bory vár, TájGazda

A Guinness Rekordok könyvében is szerepel a Bory vár. A történet 1912-ben kezdődött egy holdnyi területtel. Ekkor vásárolta meg Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben e kis területet,

hogy a nyári szüneteket itt töltse családjával. A vár építését 1923-ban kezdte el és 40 nyáron át egyedül építette a szobrászművész és építészmérnök saját tervei és fantáziája alapján. Az építés során főként vasbeton elemeket használt fel, ami az akkori korban még nagyon újszerű technikának számított. http://bory-var.hu/

A vár két eszmei részre osztható: a hitvesi szeretet kápolnájára és a műteremre, melyek életének két fő pontját jelképezik. Az épületben és a körülötte lévő parkban több száz szobor látható, amelyek a legváltozatosabb technikával készültek. Romantikus hangulatot kölcsönöz a várnak a falakon lévő festmények, mozaikok, üvegfestmények mind a külső, mind a belső tereken egyaránt. A kertben sétálva dús lombú fák, virágágyások, zöld fű, díszkutak, tavacskák, zöld szigetek és a véletlenszerűen felbukkanó kvarcbetonból készült szobrok adnak idilli hangulatot. A kert együtt él az épülettel, körül öleli, itt – ott belé is folyik.
A vár legmélyebb és legmagasabb pontja közötti távolság 30 méter, 7 torony, 30 kisebb-nagyobb helység, 3 műterem és megannyi régiség, műtárgy színesíti a látnivalókat. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a gipszből öntött, a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok másai sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. Az itt megtalálható szobrok eredeti változatai az ország különböző pontjain ma is megtekinthetőek, bronzba öntve vagy márványba faragva.

A műtermekben szobor- és képkiállítás látható. A legjobb kortárs művészek Székely Bertalan, Csók István, Benczur Gyula, Fadrusz János, a felesége, Komócsin Ilona és lányuk munkái, festményei is megtekinthetőek.

Eleinte csak a helybéliek tudtak a vár létezéséről, majd később a látogatók előtt is megnyíltak a kapuk. Kezdetben maga a tervező, építő Bory János vezette körbe az érdeklődőket, mesélte el az egyes részek történetét. A vár egyik lépcsőjén „A kövek beszélnek.” felírat olvasható. E mondta mindent elárul a mesterről, életfilozófiájáról, a várról.

Ma az épület nagy része múzeumként látogatható, a vármúzeum minden nap nyitva tart, fogadja az érdeklődőket. A vár a leszármazottak otthonaként is funkciónál, hiszen a család egy része még mindig itt él. Az épület bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga saját két kezével épített fel.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Korszakváltás a gazdálkodásban

    Biogazdalkodás, TájGazda

    Felbecsülhetetlen érték az egészség. Aki elvesztette, mindent megtenne azért, hogy újra teljes életet éljen. A mindennapi táplálkozási szokásaink nagyban hozzájárulnak ahhoz,

     
  • Mesék nélkül szegényebbek lennénk

    Mesevirágom, TájGazda

    Valljuk be őszintén, a mesékre mindenkinek szüksége van, legyen az gyermek vagy felnőtt. Belőlük merítünk ihletet, általuk képesek lehetünk továbblépni, olykor álmaink megvalósításában is nagy szereppel bírnak.

     
  • A kosárfonás életforma

    Gór Endre kosárfonó, TájGazda

    Vajdaságban kihaló-félben vannak az ősi mesterségek, mint például a kádár, a kovács, a szűcs vagy kosárfonás. Péterrévén, a Tisza jobb oldalán fekvő falucskában a folyó mindig is kenyeret adott halászoknak,

     
  • Elvarázsolt gyerekszobák

    Elvarázsolt gyerekszobák, TájGazda

    Mai bemutatónkat elsősorban kisgyermekes szülők, óvodák és iskolák figyelmébe ajánljuk. Az alábbiakban ugyanis a káprázatos falfestményeivel hódító,

     
  • Holland típusú, tornyos dónáti szélmalom

    A dónáti szélmalom, TájGazda

    A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére