A Bory vár, TájGazda

A Guinness Rekordok könyvében is szerepel a Bory vár. A történet 1912-ben kezdődött egy holdnyi területtel. Ekkor vásárolta meg Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben e kis területet,

hogy a nyári szüneteket itt töltse családjával. A vár építését 1923-ban kezdte el és 40 nyáron át egyedül építette a szobrászművész és építészmérnök saját tervei és fantáziája alapján. Az építés során főként vasbeton elemeket használt fel, ami az akkori korban még nagyon újszerű technikának számított. http://bory-var.hu/

A vár két eszmei részre osztható: a hitvesi szeretet kápolnájára és a műteremre, melyek életének két fő pontját jelképezik. Az épületben és a körülötte lévő parkban több száz szobor látható, amelyek a legváltozatosabb technikával készültek. Romantikus hangulatot kölcsönöz a várnak a falakon lévő festmények, mozaikok, üvegfestmények mind a külső, mind a belső tereken egyaránt. A kertben sétálva dús lombú fák, virágágyások, zöld fű, díszkutak, tavacskák, zöld szigetek és a véletlenszerűen felbukkanó kvarcbetonból készült szobrok adnak idilli hangulatot. A kert együtt él az épülettel, körül öleli, itt – ott belé is folyik.
A vár legmélyebb és legmagasabb pontja közötti távolság 30 méter, 7 torony, 30 kisebb-nagyobb helység, 3 műterem és megannyi régiség, műtárgy színesíti a látnivalókat. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a gipszből öntött, a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok másai sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. Az itt megtalálható szobrok eredeti változatai az ország különböző pontjain ma is megtekinthetőek, bronzba öntve vagy márványba faragva.

A műtermekben szobor- és képkiállítás látható. A legjobb kortárs művészek Székely Bertalan, Csók István, Benczur Gyula, Fadrusz János, a felesége, Komócsin Ilona és lányuk munkái, festményei is megtekinthetőek.

Eleinte csak a helybéliek tudtak a vár létezéséről, majd később a látogatók előtt is megnyíltak a kapuk. Kezdetben maga a tervező, építő Bory János vezette körbe az érdeklődőket, mesélte el az egyes részek történetét. A vár egyik lépcsőjén „A kövek beszélnek.” felírat olvasható. E mondta mindent elárul a mesterről, életfilozófiájáról, a várról.

Ma az épület nagy része múzeumként látogatható, a vármúzeum minden nap nyitva tart, fogadja az érdeklődőket. A vár a leszármazottak otthonaként is funkciónál, hiszen a család egy része még mindig itt él. Az épület bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga saját két kezével épített fel.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A zentagunarasi tájház

    A zentagunarasi tájház, TájGazda

    Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

     
  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet

    Minden időben költőket, dalszerzőket, festőművészeket ihlet a virág, a rétek színpompája, a gyümölcsösök habfehér vagy rózsaszínű virágdísze. A rózsát a virágok királynőjének nevezik,

     
  • A fiatalos erőnlét elixírje

    A fiatalos erőnlét elixírje, TájGazda

    Emlékszem mennyire viccesnek tartottuk gyerekkorunkban, amikor evés után a mákdarabok megragadtak a fogaink között. Most, hogy felnőttem már nem tartom annyira nevetségesnek, inkább cikinek tűnik,

     
  • Szőgyéni varrósarok

    Skrován Éva születése óta Szőgyénben él, Felvidéken. Férjével itt alapítottak családot, és itt is dolgozik egy gyárban, már tizenkét éve. Munkája mellett egyedi babatakarókat, játékokat, táskákat, párnákat

     
  • A Szegediek csak Öreg Hölgynek becézik

    A szegedi víztorony

    A szegedi Szent István téren áll egy hatalmas vasbetonból álló ipartörténeti műemlék. Az ország második vasbeton szerkezetű víztornyát Zielinski Szilárd tervezte,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére