Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

Ha szívesen meglátogatná az alább bemutatásra kerülő helyet, könnyen megteheti. Összekötheti azt akár egy esztergomi vagy párkányi fürdőzéssel, várlátogatással is. Szálást bőségesen talál Párkányban úgy, mint a vele szomszédos Nánán.
Bény történelme rendkívül sokszínű. Már a római korban erődítmény állt a helyén, viszont a szájhagyomány alapján a települést a honfoglaló magyarok alapították. Egy legenda szerint itt történt Szent István lovaggá ütése a Koppánnyal való ütközet előtt. Az István segítségére érkező Hont fiáról, Bényről kapta nevét. Első írásos említése 1135-ből származik. Zömében ma is magyarok lakják.
Ami miatt leginkább érdemes a faluba látogatni, az az 1217 körül, karinthiai szerzetesek által épített kéttornyú apátsági templom. A román stílusú templomot először gótikus, 1722-ben pedig barokk stílusban építették át a szerzetesek, majd 1862-ben Scitovszky hercegprímás visszaállította eredeti állapotába. Sajnos a II. világháború ezt a régiót sem kímélte, 1945-ben a templom súlyos károkat szenvedett. Viszont ma teljesen felújított, tökéletes állapotában tekinthetjük meg, egyes eredeti, 800 éves részeivel együtt. A templomot a község szívében találjuk, egy fákkal és bokrokkal tarkított parkban, ahol különböző emlékművek, szobrok és kopjafák is helyet kaptak.
A templomtól mintegy 50 méterre található rotunda, azaz körtemplom különlegessége, hogy efféle párosítással a Kárpát-medencében kizárólag Jákon, Szepesmindszenten, illetve itt találkozhatunk. Az effajta elrendezés oka, hogy a templomban általában a szerzetesek imádkoztak, míg a település saját plébániával – körtemplommal – rendelkezett, ide jártak a hívek. A rotundában 13. századi freskórészletek találhatók.
A falu egyéb nevezetességei közé tartozik az ún. Bényi kincs, ami egy az 5. századból származó 108 arany pénzérmét tartalmazó lelet, valamint a 19. században épült Pálffy-vadászkastély. Továbbá meg kell még említenünk az egész falut körülvevő római-avar eredetű sáncrendszert, mely a mai napig megtekinthető.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Naprakész szaktudással a kárpátaljai gazdaságokért

    2012-ben alakult meg, azóta pedig több száz kárpátaljai magyar gazdának segít képzéseivel, szaktanácsaival a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.

     
  • Kézműves papucsok

    Kézműves papucsok, TájGazda

    Ritka és egyedi foglalkozás a cipész szakma, de ezen belül a kézműves papucskészítés még ritkább mesterség. Vajdaságban, a Tisza melléken, pontosabban Adán él Szalma Sándor mester, aki a néptáncos cipők

     
  • A székelyderzsi unitárius vártemplom

    A székelyderzsi unitárius vártemplom, TájGazda

    Erdélyi magyar műemlék, az UNESCO Világörökség kincsének része. Van bizony Kárpát Hazának egy zarándokhelye, élő és működő szent helye, a Székelyderzsi Unitárius Vártemplom,

     
  • Márton Napi Vigasság Erdőszentgyörgyön

    Erdélyben nincs nagy hagyománya a Márton-nap megünneplésének, ezért is számít különlegességnek a Rhédey kastély udvarán tartott ünnepség. Erdőszentgyörgy önkormányzata a

     
  • Házi különlegességek Bea konyhájából

    Almarium, TájGazda

    Fújt a szél, hideg volt, nem a legjobb fesztiváli időjárás. De ez sem szegte Bea kedvét. Ízlésesen megterített asztal mögött állt, meleg kabátban és sálban.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére