Csanád-Arad-Békés vármegyék találkozási pontja, TájGazda

A hely több irányból is megközelíthető, az útról irányjelző táblák mutatják merre is haladjon tovább a turista. Kerékpárral és jó időben autóval is könnyen megközelíthető az emlékhely.

Az évek alatt sokan felkeresték a területet. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a hely történelmi jelentősége felbecsülhetetlen.

A dél-békési 2500 fős csanádapácai kis község külterületén egy piciny halom, úgynevezett kunhalom áll. A régi időkben a kunhalmok több ezrével képviseltették magukat az Alföldön. Az idő múlásával viszont a halmok száma megfogyatkozott, sok esetben elhordták hidak, gátak építéséhez vagy egyszerűen felszántották azokat. A kunhalmokat emberi kezek építették, a honfoglalás előtti időkben keletkeztek és kiemelt fontossággal bírtak a lakosok körében. Volt hogy sírhelyként, vagy lakóhelyként, esetenként őrhelyként, határhalomként funkcionáltak.

2010. augusztusa kiemelt jelentőséggel bírt a csanádapácai lakosok életében. Ugyanis ekkor avatták fel a Csanád-Arad-Békés hármashatáron lévő emlékoszlopot. Emlékszem arra a nyári napra. Nagyon sokan összegyűlte az eseményen, színvonalas műsort követően leplezték le az oszlopot és avatták fel. Akkoriban a helyi önkormányzatnál dolgoztam és az a megtiszteltetés ért, hogy jelen lehettem az oszlop felállításánál. Most is magam előtt látom, amint a manituval felemelik a 6,5 méteres akácoszlopot és a férfiak próbálják beállítani végső helyére. Nem volt könnyű feladat, mindenki megkönnyebbült a nap végére, hogy sikeresen végrehajtották a hatalmas kifaragott törzs felállítását. Az oszlop gyönyörű faragásokkal díszített. Különböző felíratok, szimbólumok, köztük a falu címere és a törzs hátulján egy pici részen a felállításban közreműködők nevei is belevésődtek a hatalmas fatörzsbe. A faragásokat több napon keresztül faragta ki Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos a községháza udvarán. Már kora reggelenként lehetett hallani, hogy ütötte a vésőt kalapácsával.

A halom fontossága abban rejtőzik, hogy itt találták meg Trianon előtti, a történelmi Arad, Békés és Csanád vármegyék találkozási pontját, a „hármashatárt” jelölő határkövet, amelyet valószínűleg még az 1800-as évek elején helyeztek el, eredeti helyén. A határkő felkutatását a helyi helytörténeti kutató, Domján Józsi bácsi szorgalmazta, akinek emlékeiben élt, hogy a kőnek valahol ott kell lennie. A követ Pacsika Sándor helyi gazdálkodó találta meg Józsi bácsi leírásai alapján. Az akkor még nehezen megközelíthető, bokrokkal benőtt területen a kő nagyjából 30 cm-re látszott ki a földből.

A kő megtalálását követően a falu vezetői úgy határoztak, hogy a követ és közvetlen környezetét védelem alá helyezik, ezzel is tisztelegve elődeink előtt. A kőhöz vezető utakat járhatóvá, a környezetét rendezetté tették. Információs táblát és padokat helyeztek el. Így az erre járók hiteles információt kaphatnak a hely fontosságáról és megpihenhetnek túrájuk során.
A terület természetvédelmileg is igen jelentős, mert a kő környezetében lévő növénytakaró között egy nagyon ritkán előforduló, fokozottan védett ősi növényfajt, a Taréjos búzafűt (Agropyron pectinatum cristatum) is beazonosították.

Köszönet a hiteles információkért Zsikai R. Péter helyi, történeti kutatónak.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Handmade by Edi

    Handmade by Edi, TájGazda

    Tóth Edina Felvidéken, Dunaszerdahelyen él és dolgozik, mint varrónő és divattervező. Elsősorban gyermekjátékokat és lakás kiegészítőket varr, termékeit Handmade by Edi néven értékesíti saját üzletében,

     
  • A piros arany

    A piros arany, TájGazda

    Szinte egész Szerbiában piros aranynak nevzik a málnát, mert az ország a bogyós gyümölcs kiviteléből jelentős bevételt valósít meg. Abban az esetben, ha a jég vagy a kései fagyok nem fölözik le a hasznot.

     
  • „… és áldott a te méhednek gyümölcse…”

    Március 25-én a keresztény közösségek az örömhírvétel, vagyis Szűz Mária fogantatásának emlékét méltatják. Gyümölcsoltó Boldogasszony napját nevezik még Testfogadó Boldogasszony

     
  • Lehetnék pék, vagy hentes, de hentes leszek!

    Knyihár kolbász

    Lehetnék pék, vagy hentes, de hentes leszek! Azért mert… Budapest, Rózsák tere, termelői piac, szombaton délelőttönként. A csabai kolbászárus standja előtt mindig hosszú sor áll,

     
  • A Mocsári béka az idei év kétéltűje

    A Mocsári béka az idei év kétéltűje, TájGazda

    A béka szót meghallva legtöbbünkben olyan tulajdonságok, jelzők fogalmazódnak meg, mint hogy csúf állat, csúszós, nyálkás bőrű, rücskös hátú és stb. Valóban a békák nem a földkerekség legszebb állati,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére