Esterházy-kastély a zselízi parkban

Zselíz (szlovákul Želiezovce) Lévától délre, a Garam mentén fekszik. Magyarország felől könnyen megközelíthető. Esztergomtól 36 km-re, északi irányban, míg a parassapusztai

határátkelőhelytől 39 km-re, nyugatra fekszik. A városban, illetve környékén gyorsan találhatunk számunkra megfelelő szállást. Kicsivel több, mint hétezer lakosának körülbelül fele magyar nemzetiségű.
Nevezetességei közül kiemelkedőnek mondanám a csaknem tizenkét hektáron elterülő parkot, ami a különböző, értékes fafajtákon kívül az 1720-ban épült Esterházy-kastélynak is otthont ad.
Az épület első írásos említése egy 1789-es birtokösszeírásban található, ott még kúriaként jelölték. A 19. század első felében eszközölt bővítéseknek köszönhetően nőtte ki magát kastéllyá. Végleges felépítése a következő: négy szárnyrésszel rendelkezik, középen belső udvarházzal. Fő homlokzata kilenc tengelyű, középen három tengelyű rizalittal, melyben a főbejárati oszlopcsarnok található.
1818-ban Esterházy János Károly meghívására – a már akkor is jó hírű – Franz Schubert több hónapot is itt töltött, az Esterházy-lányok, Mária és Karolina zenetanáraként. Később, 1824 tavaszán visszatért Zselízre, akkor viszont már a közeli ún. Baglyos házban szállt meg. Ez utóbbi tárt karokkal fogadja az érdeklődőket, napjainkban városi múzeumként és Schubert-emlékszobaként működik.
Nem Schubert volt az egyetlen ismert személyiség, aki megfordult a kastélyban. Az 1842-1843 években Franz Sacher, a Sacher-torta atyja is az Esterházy család szolgálatában állt.
A kastély utolsó nemesi származású tulajdonosa Coudenhove Ernesztina grófnő volt. A II. világháború után az állam elkobozta. A ’60-as években ide költöztették a városi óvodát, ám a rendszerváltás óta az épület üresen áll. A ’90-es években a kastély új tetőt kapott, homlokzatát pedig felújították.
Esterházy János Károly a kastély mellett három tölgyfát ültetett Mária, Karolina és Albert gyermeke születésekor. A fák mára jócskán megnőttek. A nyári tölgy, a maga 20 méteres magasságával és 570 centiméteres törzskerületével az ország legnagyobb és legértékesebb fái közé tartozik.
Ha utazásaink során Zselízre tévednénk, semmiképp ne szalasszuk el meglátogatni ezt a gyönyörű parkot. Egy hosszú séta a hatalmas fák tövében csörgedező patak mentén mindannyiunknak alkalmat adhat az elcsendesedésre, megnyugvásra.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A szerémségi magyarság központja

    A szerémségi magyarság központja

    A nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebb a munkalehetőség a vajdasági településeken. Ezért sokan külföldre mennek, azonban Szerémségben van olyan helység is, ahonnan nem költöznek el a lakosok.

     
  • A kismácsédi Szent-Margit templom

    Kismácséd a felvidéki Galántai járás alig 600 főt számláló települése, mely a járási központtól mintegy 10 km-re, a Kisalföld északi részén fekszik. 1326-ban említi először hivatalos irat, akkor még Mached néven.

     
  • A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk

    A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk, TájGazda

    Parád felől a 24-es főútról közelíthető meg Recsk. A nagyközség egyik kereszteződéséből jobbra fordulva hosszú perceken át autózva jutunk el az erdő sűrűjében. A betonozott út végén egy sorompó állja utunkat.

     
  • A lébényi Szent Jakab apostol plébániatemplom

    A lébényi Szent Jakab apostol plébániatemplom, TájGazda

    A Győr-Moson-Sopron megyében fekvő Lébény nevű településen számos vallási épülettel, emlékművel találkozhat az erre járó turista. Pl. útmenti feszületekkel, kőkeresztekkel, szobrokkal, szoborcsoportokkal

     
  • A Kálnoky kúria, ahol Károly walesi herceg is járt

    Kálnoky kúria, TájGazda

    Székelyföld piciny faluja, Miklósvár (Micloșoara) évszázadokra visszamenő történelmi értékeket őriz. A legenda szerint a 13. században egy Kálnoky nevű székely egy vadászat során megmentette

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére