A Fazola őskohó, TájGazda

Első ránézésre, mintha egy nagy, hatalmas kőtömbből lett volna kifaragva. Viszont ha közelebbről megszemléljük a falakat, akkor vehető észre csak az egymás mellé és egymásra épített elemek határvonalai.

Látszik, hogy a kivitelezés magas szakértelemmel, mérnöki pontossággal valósult meg. Az újmassai őskohó Magyarország első ipari műemléke. A kohó további érdekessége, hogy európai viszonylatban is ritkaságnak számít, mindösszesen három található a kontinensen.

Fazola Henrik fia, Frigyes, aki szintén kiváló kohómérnök volt 1813-ban Újmassán építette meg az „őskohót”. Az itt lévő kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez korábban egy víztározót is építetett, mai nevén a Hámori-tavat. Az itteni kohókban nyersvasat állítottak elő, melyet további megmunkálásra a közeli Hámorba szállítottak. A terület adottságai kedveztek a kohászatnak. A Garadna patak vize, az abból előállított energia, a környező erdők fái fűtésre, a talaj mészköve pedig salakképző anyagként mind-mind a kohászat iparágát segítették.

A faszénnel fűtött őskohót az 1830-as évek elején átépítették. A négy sarokpilléren álló, zömök, kétlépcsős csonka gúla formájú, terméskövekből épült kohó alapterülete 9,5 m x 8,5 m. Magassága 11,4 méter, térfogata 22 m3, az átlagos napi termelése 1300 kg volg. A fújtatókat 7 méteres átmérőjű vízkerék működtette, melyet a Garadna patak vize hajtott meg. A kohó 1866-ig üzemelt, majd a termelést áthelyezték a Diósgyőr és Miskolc között fekvő területre.

A kohó mellett található Massa Múzeum őrzi a diósgyőri-hámori vasmű történetét, legfontosabb eseményeinek dokumentumait, az ott használt és készített korabeli szerszámokat, termékeket. Olvashatunk a Fazola család történetéről, láthatjuk az őskohó dokumentumait, írásait, pecsétjeit. Korabeli öntöttvas dísz- és használati tárgyak kiállítása és a kovácsolás története, szerszámai is megfigyelhetőek az egyes termekben.

1979-ben korabeli leírások alapján felépítettek egy korhű vasverőt, kovácsüzemet. Ebbe az eredetileg vízkerékkel hajtott farkaskalapács és egyéb kiegészítő berendezések tekinthetőek meg. A skanzenben kohászat és bányászati gépek, eszközök állnak a kíváncsi szemek rendelkezésére.

A minden évben tartandó Fazola-napok keretén belül a szervezők a látogatók örömére jelképes csapolást hajtanak végre az őskohón. A farkaskalapácsokat most nem a patak vizével, hanem elektromos motor segítségével indítják be.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • „A boldog tehén jó minőségű tejet ad”

    Korosajt, TájGazda

    Zala megyében van egy kis varázslatos falu, Nemesbük. Mesébe illő táj veszi körül. Zöldben pompázó, füves-fás dombok váltják egymást, kacskaringós utak, régi paraszti házak.

     
  • Kreatívkodni termésekkel

    A 19. Dél – bácskai Tökfesztiválon esett figyelmünkbe egy nem szokványos asztal, teles teli tarkábbnál tarkább tárgyakkal. Amikor közelebbről megnéztük a kavalkádot, láttuk,

     
  • Újvidéki mézkiállítás

    Szerbiában, így Vajdaságban is fellendülőben van a méhészet.  Köszönve a tartományi és a minisztériumi támogatásoknak jelenleg egy millió kétszázezer kaptárt tartanak nyilván az országban.

     
  • Komáromi Jókai Színház

    Komáromi Jókai Színház, TájGazda

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította őket.

     
  • Pató Pál úr falujának tájháza

    Az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben 2574 lakosából 1800-an vallották magukat magyarnak,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére