A székelyderzsi unitárius vártemplom, TájGazda

Erdélyi magyar műemlék, az UNESCO Világörökség kincsének része. Van bizony Kárpát Hazának egy zarándokhelye, élő és működő szent helye, a Székelyderzsi Unitárius Vártemplom,

amely 2006 óta az UNESCO Világörökség kincsének a része. Valóban egy monumentális építészeti látványosság, de különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élő örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása.
A várfal belső oldalán valamikor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. Miután a vártemplom elveszítette a védelmi jellegét, ezeket lebontották és félnyeregtetős színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették tárolnivalóikat (kelengyésláda, szerszámok, gabona, stb.). A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá. Ez a több mint kétszáz éves hagyomány ma is él, mely a köréje épülő szokásrenddel a világon egyedülálló látványosság. A várfal délnyugati sarkában van egy védelmi kút, évszázadok óta csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni.
A templom szentély részét az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605-as évek után építették. A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, a festett úrasztala később készült.  A 38 méter magas toronyban egy nagyharang és egy kisharang lakik az 1600-as évekből. 1800-ban épült az orgonakarzat és az első orgona.
1929-ben került elő egy rovásírást tartalmazó tégla, mely 1274-1431 közötti időszakban készülhetett, téglába égetett technikák közül Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke.
A templom déli falrészét három falkép (Pál apostol megtérése, Szent Mihály arkangyal, három püspök), az északi falrészt is három falkép (Megkínzott nők, Remete Szent Antal és a Szent László legenda) borítja.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Őseink hagyatékának megmentése

    Egy-egy falu életében fontos helyet foglal el a tájház vagy a tájszoba. A be nem avatottak némi túlzással falumúzeumnak is nevezik. Elvezet a múltba, használati tárgyai és gazdálkodási eszközeit menti a feledéstől,

     
  • Békés megye egyetlen Árpád-kori temploma

    Békés megye egyetlen

    A Tótkomlóshoz tartozó Nagykopács határában, a puszta közepén fákkal körülvett templomra lehetünk figyelmesek. A templom az Árpád korban, a XII. században épült, román stílusban.

     
  • Anmar Bijoux

    Anmar Bijoux, TájGazda

    Andrusko Mária Felvidéken él, Párkányban. Személyében egy rendkívül tehetséges kézműves ékszerkészítőt ismerhetünk meg. Ékszereit és kiegészítőit Anmar Bijoux márkanév alatt értékesíti.

     
  • Kurultáj a Bugac-Pusztán

    Kurultáj a bugaci pusztán, TájGazda

    Több tízezer látogatója volt a Bugac-pusztai Kurultájnak, azaz az ősi magyar törzsi gyűlésnek. 12 országból 27 nemzet mutatta be a kultúráját, a hagyományait lovasbemutatókon, sportjátékokon

     
  • A kajszi jövője

    A kajszi jövője, TájGazda

    Szerbia kiviteli nagy lehetőségét a gyümölcs- és a zöldségnövény termelés jelenti. Köztársasági szinten a termőterületnek alig 5%-át foglalják el a gyümölcs-ültetvények. A szerkezetben a szilva, az alma és a málna

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére