Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A Tópart Vendéglő, TájGazda

A debreceni fiú és a szegedi lány Mezőberényben tartották lakodalmukat… Ha az ember betér Mezőberényben a Tópart Vendéglőbe és elbeszélget Tánczos Imre

tulajdonossal, akkor úgy az ötödik perc táján már kosárlabdáznak, az szinte biztos. A tulajdonos ugyanis, aki ma kulcsfigurája a város vendéglátásának, nem is olyan régen kulcsfigurája volt a város kosárlabda sportjának is. Tanult szakmája és hivatása szakács, szenvedélye a kosárlabda. Edzőként öt évig állt a Mezőberényi Kosárlabda Club szolgálatában, sportos pályafutásának vége és a Tópart Vendéglő alapkövének letétele ugyanabban az évben, 1993-ban történt.
Nem lehetett megélni a kosárlabda edzőségből, ezért tért vissza eredeti szakmájához, ugyanis a rendszerváltás után minden megváltozott. Addigi támogatóik hirtelen megszűntek, átalakultak. Azt sem tudták milyen jövő vár rájuk, nem maradt sem pénzük, sem energiájuk arra, hogy sportot támogassanak. Megélni pedig muszáj volt. Változtatnia kellett, természetesen valami szakmába vágó dolgot választott. Társával először nem is vendéglőben gondolkoztak. Csak egy kis kolbászsütő lakókocsit akartak a vendéglő helyére letenni, a szomszédban lévő sok cég, meg a Pest felé tartó autóforgalom miatt. De addig törték rajta a fejüket, míg a kolbászsütőből nem lett semmi, építettek helyette egy kis éttermet. Az ingatlan az önkormányzaté volt, velük meg tudtak egyezni. Bár akkor még inkább mocsár volt ez a tó, de bíztak benne, hogy egyszer majd csak kialakítják azt is. Meg úgy voltak vele, ha már belevágnak, akkor hosszabb távú befektetésben gondolkoznak. Nagyon nagy bulit rendeztek a nyitáskor 1993-ban. Meghívtak sportolókat, csapatokat, sok ismerőst, lett is hozadéka, hamar odaszoktak az emberek. Eleinte még csak hetven embert tudtak leültetni, a konyha azonban már akkor is jól felszerelt volt. Úgy tervezték, hogy az ételekkel fogják magunkhoz szoktatni a vendégeiket. Elképzelésük bevált. Ezt bizonyítja a folyamatos növekedésük is. Először a panzió részt építették meg az emeleten 1996-ban, ott 16-18 vendéget tudnak fogadni. Tiszta, rendezett, kényelmes, fürdőszobával ellátott, de olcsó szobákat alakítottak ki. Ezt követte 2004-ben a konyha 500 adagosra történő átalakítása, illetve az étterem férőhelyeinek megnövelése, ma 220 vendéget tudnak egyszerre fogadni. Optimális, jól meghatározható a vendégkörük. Helyi törzsvendégeik éppúgy vannak, mint átutazók. Délben sokan ebédelnek náluk, a környékről a mezőgazdászok is idejárnak. Jelentős a menükiszállításuk is. Nem csak Mezőberénybe hordanak ebédet, hanem Kamutra, Muronyba, Békésre, Köröstarcsára, Csárdaszállásra is.
Rendezvényeik is bőven akadnak. Ballagási időszakban állandó a teltház, és nagyon sok lakodalmat is rendeznek. Egy debreceni fiú és egy szegedi lány náluk ülték lakodalmukat. A két város között félúton, őket választottak. Főzni már csak akkor áll be, ha szükség van rá. Minden szakács a tanítványa volt, tudja mire képesek, tudja, hogy jók. Tánczos Imre tősgyökeres mezőberényi, aki 1968-tól 1988-ig a Magyar Király Szállodában dolgozott. Utána jött öt kosaras év, majd pedig a Tópart Vendéglő. Nagyon büszke a panzió nemzetiségi szobáira, az emeleten kialakított szlovák és német lakásbelsőket bemutató állandó kiállításra is. Ezt a projektet a békéscsabai Körösök Völgye Naturpark Egyesülettel közösen valósították meg 2009-ben, mert az egyesületnek volt pénze arra, hogy a XIX. századi eredeti szlovák és német bútorokat megvegyék. Tánczos Imre néhány hónap alatt nagyon értékes bemutatót rendezett be a bútorokból és a különféle használati eszközökből. Szép, izgalmas kiállítás állt össze ezekből a tárgyakból az emeleti előtérben. A panzióban kettő szlovák és kettő német bútorokkal berendezett, XIX. század hangulatát idéző szobát is kialakítottak, ezek egyébként ugyanannyi pénzbe kerülnek, mint a többi. (Dunyha ezekben a nemzetiségi szobákban azért nincsen az ágyakon, mert a vendégek nem igényelték. Ha valaki mégis kérne dunyhát, természetesen tudnak számára biztosítani, mert van raktáron.)

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Az ógyallai Szent László-templom

    Az ógyallai Szent László-templom, TájGazda

    Medgyaszay István (1877-1959) kiváló budapesti építész, szakíró. Gyakran használt népi – leginkább erdélyi – építészeti elemeket munkája során. Műveiben távol-keleti hatást is felfedezhetünk.

     
  • Szeged ZOO – ritka és veszélyeztetett fajok otthona

    Szeged ZOO – ritka és veszélyeztetett fajok otthona, TájGazda

    A családommal a hétvégén kirándulni voltunk a Szegedi Vadasparkban. Kitűnő kikapcsolódást nyújtott a kb. 4-5 órás nézelődés. Mire bejártuk a teljes területet jól el is fáradtunk: gyerekek, felnőttek egyaránt.

     
  • Másfél évtizede a kultúra szolgálatában

    Kultúra Tiszakálmánfalván, TájGazda

    Tiszakálmánfalva Újvidék peremvárosi kistelepülése. Több mint 4000-en lakják, de ennek csupán az egyharmad a magyar ajkú. A faluban azonban tolerancia és együttműködés van a több nemzetiség között,

     
  • A túzok néha fatojással szaporodik

    A túzok néha fatojással szaporodik

    A hímek különböző hangokkal, önmutogató, imponáló magatartással próbálják megelőzni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak:

     
  • Betyárkodás a bácskai Ludason

    Október elején igazi betyáros hangulat vette birtokába az Észak – Bácskai homokvidék egyik kis települését, a magyar határhoz közel eső Ludast. Ugyanis kilencedik alkalommal rendeztek Betyárnapot

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére