A lévai vár

Léva (szlovákul Levice), a Lévai járás székhelye, a magyarság egyik északi végvára, ahol jelenleg tizenkét magyar kulturális, egyházi és oktatásüggyel foglalkozó magyar szervezet, illetve intézmény működik.

Ezek közül fontosnak tartom kiemelni a Czeglédi Péter Református Gimnáziumot és a Juhász Gyula Alapiskolát. A város nemzetiségi összetétele az utóbbi száz év során nagyban megváltozott. Míg 1910-ben 9 675 lakosából 8 752 magyar, 688 szlovák és 199 német volt, 2011-ben a 34 844 fős összlakosságból mintegy 27 050-an vallották magukat szlováknak, 3 202-en magyarnak, 12-en németnek. A fennmaradó körülbelül 4 000 fő közt a hivatalos adatok szerint találunk lengyeleket, cseheket, morvákat, bolgárokat, romákat, ukránokat, szerbeket és egyéb nemzetiségűeket is. A magyarság szörnyű fogyása ellenére mégis van a városnak magyar óvodája, általános iskolája és egyházi gimnáziuma. Ennél talán semmi sem érzékelteti jobban milyen értékrend, kitartás és hit él a mai, lévai magyar emberek szívében.
A városban rengeteg látnivalót találhatunk, temérdek magyar vonatkozásút. Utunkat érdemes a lévai várral kezdenünk.
A vár a 13. században épült, a vele kapcsolatos első írásos adatok 1318-ból származnak. A Selmeci-hegyek sziklanyúlványaira épített, mocsarakkal körülvett vár stratégiailag a legjobban védhető végvárak közé tartozott. Első ismert ura Csák Máté volt, halála után pedig Károly Róbert király tulajdonába került, aki később a várat és a hozzá tartozó uradalmat feleségének, Erzsébetnek ajándékozta. A környező falvakból egyre többen költöztek az erősödő vár alá, ahol egy új település jött létre. A 14. században kiépült váralja először Új-, később Nagy-Léva néven szerepelt.
A 16. században a vár tulajdonosa az a Dobó István lett, akinek nevét leginkább az egri vár védelme nyomán ismerhetjük. 1558-ban a királytól megkapta a lévai uradalmat és a lévai várkapitányi tisztet. A török támadásoktól tartva Dobó István megerősítette az eredetileg gótikus lévai várat, majd erődítmény jellegű szárnnyal bővítette az alsó várudvarban. A munkálatokkal 1571-ben végeztek. Ez az épületszárny, melyen Dobó István emléktábláját is elhelyezték, jelenleg a Barsi Múzeum kiállítótermeként és tárlójaként működik. 1561-ben Dobó István Bars vármegye főispánja lett. 1572. május végén halt meg a szerednyei ősi, családi fészekben.
A vár gyakran volt különböző harcok színtere. Rövid időre török kézre jutott, körülbelül egy évig a vár kapitánya Csatra Patra Ali pasa volt, míg 1664. június 12-én a császári hadsereg ki nem űzte őt a várból.
A Rákóczi-felkelés alatt II. Rákóczi Ferenc fontos stratégiai központnak tekintette. A Trencsénnél 1708-ban vereséget szenvedett kurucok visszavonuláskor a lőszerraktárt felrobbantották, az erődítményt felgyújtották, a várat körülvevő árkot pedig a kúttal együtt betemették, hogy az ne kerüljön labanc-kézre. Így veszítette el egy rendkívüli várunk hadászati jelentőségét.
1688-tól 1867-ig az épen maradt Dobó-kastély, a kapitányi épület és a várudvar tulajdonosává az Esterházy család vált. Utolsó tulajdonosai pedig a II. világháború végéig egy bécsi bankár testvérpár, a Schoeller testvérek voltak.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A kulturális központtá alakult víztorony

    A Debreceni Nagyerdei Víztorony

    A nagyerdei víztornyot 1913-ban kezdték el építeni, amely 1000 m3 víz befogadására volt alkalmas. Az I. világháború idején a város vízellátási és csatornázási rendszer kialakítása megtorpant,

     
  • A kosárfonás életforma

    Gór Endre kosárfonó, TájGazda

    Vajdaságban kihaló-félben vannak az ősi mesterségek, mint például a kádár, a kovács, a szűcs vagy kosárfonás. Péterrévén, a Tisza jobb oldalán fekvő falucskában a folyó mindig is kenyeret adott halászoknak,

     
  • EvArt – drawings & paintings

    EvArt – drawings & paintings, TájGazda

    Nagy Éva számára egészen pici korától teljesen természetes volt, hogy szabadideje nagy részét festésessel, illetve rajzolással töltse. Szülei akkor figyeltek fel a lány tehetségére,

     
  • A Modern Magna Talking cum Laude

    Modern Talking, TájGazda

    A Csabai Kolbászfesztivál egy dologban minden fesztiváltól különbözik: az egyetlen olyan fesztivál, ahol előbb van a munka, aztán jöhet a szórakozás. A csabaiak a munkában egyedülállóak,

     
  • A Huszár Családi Pincészet

    A Huszár Családi Pincészet, TájGazda

    A mennyiségből a minőségbe. Kárpátalja falvaiban kevés olyan porta található, amit ne árnyékolna szőlőlugas. Így tulajdonképpen szinte minden háztartásban működik

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére