A Váci diadalív, TájGazda

A diadalívről legtöbbünknek a Franciaországban lévő kapu jut eszébe. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is büszkélkedhet eggyel. 1764-ben építették és mindössze öt hónapot

– más források szerint két hetet - kellett várni az elkészüléséig. Megépítését Migazzi Antal váci püspök rendelte el. A váci diadalívet vagy ahogy a helyiek nevezik Kőkaput Mária Terézia tiszteletére építették. A lakosság a kapu megépítésével kívánta kifejezni tiszteletét és szeretetét a királyné felé.

A fennmaradt leírások szerint a nemesség díszmagyarba öltöve, lóháton várta a királynét és udvartartását. A hajó megérkezését ágyúlövés kísérte. A menet alatt a királyné tudtára jutott, hogy milyen rövid idő alatt készült el a kapu, s nem mert áthajtatni rajta, hanem kikerülte azt. Attól tartott, hogy a díszes építmény csapda és rá fog omlani. Néhány nappal később, mikor ugyanezen az úton ment visszafelé, s látván, hogy a kapu még mindig áll, akkor már megnyugodva hajtott át alatt.

A Kőkapunak még két másik legendás történetet is tulajdonít a néphagyomány. Az egyik szerint a kapu egy éves fennállásakor a falába illesztett I. Ferencet ábrázoló medaliont éjszaka villámcsapás ütötte le. Pontosan azon a napon, amikor a császár Innsbruckban meghalt. A másik szerint ezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

A copf stílusjegyeket viselő műemlék 20 méter magas, 12 méter széles és 4 méter vastag oszlopokból áll. Díszítésként csőrükben virágfüzért tartó sasok és az uralkodóház tagjainak körbezárt domborművű képei láthatóak. A Kisvác felé eső oldalon Mária Terézia és Ferenc császár mellképe, míg a város felé néző jobb oldalán Ferdinánd és Miksa főherceg, bal oldalán pedig II. József és II. Lipót képe látható. A kőfaragásokat Chmelik Mátyás kőfaragó és Bechert József szobrász készítette. A felíratok aranyozását Shtolz Antal festő végezte.

Az épület 240. évfordulója alkalmából 2004-ben felújítási munkálatokat kezdek el a rajta. Az átalakítások során a '70es években rákerült régi vakolatot eltüntették, helyette a korábbi állapot visszaállítására törekedtek. A munkálatokat egy 1861-ben készült vízfestmény segítette, amely igen pontos tájékoztatást adott az eredeti színezéséről és külső megjelenéséről. A szobordíszek és lábazat helyreállítását restaurátorok végezték. Újra aranyozták a már teljesen megkopott feliratot. A tetőszerkezet kivételével a műemlék teljes egészében megújult. A diadalívet a burkolatba süllyesztett reflektorokkal világították meg, ami éjszakai séta alkalmával kellemes hangulatot kölcsönöz neki.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Hóvirág: a 2017-es év vadvirága

    Hóvirág: a 2017-es év vadvirága , TájGazda

    Anno még a nagymamám sok hóvirághagymát ültetett a virágoskertjébe tulipánhagymák közé. Február végén március elején fehér pompába öltöztették kertjét. Igaz mára megcsappant a számuk

     
  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     
  • Organikus Energia - Ébredés a természettel

    Friss, üde, zamatos, ahogyan a természet adta. Organikus Energia a szervezet mindennapi mozgató rugója. Egészséges, energizáló, vitamin,- és tápanyagdús.

     
  • A lebegő magyar falu

    Bokod - TájGazda, Tájérintő

    A képek láttán nem is gondolnánk, hogy e csodálatos látvány Magyarországon bújik meg. A házak messziről úgy tűnnek, mintha lebegnének a vízen.

     
  • Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

    Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

    A délvidéki Újvidék községhez tartozik a 4000 lelket számláló Tiszakálmánfalva, ahol a lakosság csaknem egy negyede vallja magát magyarnak. 1884-ben,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére