A Váci diadalív, TájGazda

A diadalívről legtöbbünknek a Franciaországban lévő kapu jut eszébe. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is büszkélkedhet eggyel. 1764-ben építették és mindössze öt hónapot

– más források szerint két hetet - kellett várni az elkészüléséig. Megépítését Migazzi Antal váci püspök rendelte el. A váci diadalívet vagy ahogy a helyiek nevezik Kőkaput Mária Terézia tiszteletére építették. A lakosság a kapu megépítésével kívánta kifejezni tiszteletét és szeretetét a királyné felé.

A fennmaradt leírások szerint a nemesség díszmagyarba öltöve, lóháton várta a királynét és udvartartását. A hajó megérkezését ágyúlövés kísérte. A menet alatt a királyné tudtára jutott, hogy milyen rövid idő alatt készült el a kapu, s nem mert áthajtatni rajta, hanem kikerülte azt. Attól tartott, hogy a díszes építmény csapda és rá fog omlani. Néhány nappal később, mikor ugyanezen az úton ment visszafelé, s látván, hogy a kapu még mindig áll, akkor már megnyugodva hajtott át alatt.

A Kőkapunak még két másik legendás történetet is tulajdonít a néphagyomány. Az egyik szerint a kapu egy éves fennállásakor a falába illesztett I. Ferencet ábrázoló medaliont éjszaka villámcsapás ütötte le. Pontosan azon a napon, amikor a császár Innsbruckban meghalt. A másik szerint ezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

A copf stílusjegyeket viselő műemlék 20 méter magas, 12 méter széles és 4 méter vastag oszlopokból áll. Díszítésként csőrükben virágfüzért tartó sasok és az uralkodóház tagjainak körbezárt domborművű képei láthatóak. A Kisvác felé eső oldalon Mária Terézia és Ferenc császár mellképe, míg a város felé néző jobb oldalán Ferdinánd és Miksa főherceg, bal oldalán pedig II. József és II. Lipót képe látható. A kőfaragásokat Chmelik Mátyás kőfaragó és Bechert József szobrász készítette. A felíratok aranyozását Shtolz Antal festő végezte.

Az épület 240. évfordulója alkalmából 2004-ben felújítási munkálatokat kezdek el a rajta. Az átalakítások során a '70es években rákerült régi vakolatot eltüntették, helyette a korábbi állapot visszaállítására törekedtek. A munkálatokat egy 1861-ben készült vízfestmény segítette, amely igen pontos tájékoztatást adott az eredeti színezéséről és külső megjelenéséről. A szobordíszek és lábazat helyreállítását restaurátorok végezték. Újra aranyozták a már teljesen megkopott feliratot. A tetőszerkezet kivételével a műemlék teljes egészében megújult. A diadalívet a burkolatba süllyesztett reflektorokkal világították meg, ami éjszakai séta alkalmával kellemes hangulatot kölcsönöz neki.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Sörhöz, borhoz, családi ebédhez

    Néhány évvel ezelőtt a kárpátaljai magyar fesztiválok, vásárok forgatagában különleges házi készítésű sajtjaival tűnt fel a somi (Kárpátalja Beregszászi járása) Barkaszi Levente és párja, Csilla.

     
  • A napilapok, reklámújságok átalakulása

    Papírfonás, TájGazda

    Az emberi képzelőerő fantasztikus dolgokat képes kihozni belőlünk, emberekből. Képesek vagyunk általa egy, már meglévő tárgyat átformálni, átalakítani, ezáltal egy teljesen új tartalommal megtölteni.

     
  • Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum

    Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum, TájGazda

    A csongrádi megyeszékhely számos érdekességet rejt magában. Szegeden fiatal, idős egyaránt megtalálja a számára való kikapcsolódási lehetőségeket. Pl. kitűnő szórakozási élményeket garantál a Pick Szalámi

     
  • Múltunkba belépve

    Kárpátaljai tájház, TájGazda

    A hagyományok kapcsán eddig kétféle véleménnyel találkoztam. Az egyik, hogy a hagyományainkat ápolni, óvni kell. A másik, hogy nem kell őket se ápolni, se megóvni,

     
  • Bútorkiállítás a Máriássy kastélyban

    Bútorkiállítás a Máriássy kastélyban, TájGazda

    Márkusfalva Felvidéken, Lőcsétől 14 km-re fekszik, déli irányban. A községben álló jó állapotban lévő, mutatós kastélyt leginkább történelmi bútorkiállítása miatt érdemes felkeresni.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére