Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Lombkorona sétány, TájGazda

A sétány szó hallatán legtöbbünknek olyan utcák jutnak eszünkbe, mint a Hírességek sétánya Hollywoodban, a Wall Street New Yorban vagy a Váci utca és az Andrássy út Budapesten. Ezek az utcák tele vannak elegáns üzletekkel,

bankokkal, szórakozó helyekkel, kulturális házakkal. Ezzel szemben a Makó belvárosától mintegy 2km-re található Lombkorona sétányon a természet szépségeit, az erdő illatát, a hangját csodálhatjuk meg. A fák lombjai között sétálva, szemmagasságban láthatjuk és követhetjük nyomon lépésről lépésre a természet változatos arcát.

Az egyes szintek bejárásával megfigyelhetjük, hogy az erdő fái hogyan viselkednek a különböző magasságokban, milyen a viszonyuk más növényekkel, állatokkal. Milyen oldalát mutatja egy fa lentről, a törzse közelségéből és milyenné válik a szellős, napfényes szinten. A sétányon útközben több alakommal adódik lehetőség a megállásra és a gyönyörködésre. Megpihenhetünk a híres makói vöröshagymáról elnevezett Hagymaterasz árnyas részein. A 3 szintes, 20 méter magas kilátótorony tetején pazar kép tárul elénk a környező erdőről, a Maros folyóról. Végül, ha szeretnénk és nagy a merészség bennünk akkor lehetőség adódik egy hatalmas, 40 méter hosszú zárt csőcsúszdán keresztül való lecsúszásra.

A sétány 190 m hosszú építményből áll, 8-10 méter magasan vezet a lombkorona szintek között. Az út során kényelmes lépcsőfokok vezetnek minket, de a kalandosabb túrázóknak lehetősége adódik a bátorságuk kipróbálására is, a függőhidak által. A séta során segíti a tájékozódásunkat a Maros élővilágát, környezetét bemutató információs táblák, amelyek az egyes állomásokon ismeretterjesztő tájékoztatással szolgálnak. Betekintést adnak a Maros hullámterében lévő erdőről, milyen szintek különíthetők el, milyen ragadozók és egyéb más röpképtelen fajok bújnak meg, mely énekes madarakkal, éjszakai életmódot folytató állatokkal találkozhatunk a területen. Arról, hogy milyen fészkelőhelyeik vannak, hogyan bújnak el az erdő lakói. Az út végén, a lejáratnál pihenést elősegítő padokkal kedveskedtek a vendégeknek. Azon gyerekeknek, akiknek még mindig maradt energiájuk, további ügyességi játékot vehetnek birtokba és hódíthatnak meg.

Az év minden szakaszában más és más arcát mutatja az erdő, melyet jól megfigyelhetünk a sétányról. Tavasszal a rügyező fák, a csendet megtörő állathangok, nyáron kiteljesedett pompájában mutatja meg különbözőségét. Ősszel pedig a változatos színű levelei teszik csodássá a tájat. Általában 1,5 óra alatt bejárható a terület az épületről. Esős, téli időszakban a sétány balesetveszély miatt zárva tart.

Az épület a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program egyik projektjeként valósult meg. Azzal a szándékkal emelték az épületet, hogy elősegítsék a határmenti régióban a flóra, fauna védelmét, ezzel is hozzájárulva a természeti értékek megőrzéséhez, elősegítsék a környezettudatosságra nevelést és hogy népszerűsítsék az ökoturizmust.

Ha még mindig maradt energiánk és kalandvágyunk, akkor azt a közeli Maroskalandparkban tudjuk levezetni, hiszen ott akadálypálya, mászófal, inga, canopy, csúszópálya, árbóc, óriás fészek és függőhíd várja a látogatókat. A félelmeink, gátaink leküzdésére, bátorságunk feltérképezésére kiváló hely.

Még több érdekesség:
http://www.lombkoronasetany.hu/index.php, http://www.maroskalandpart.hu/hu/kezdooldal/

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Lökösházi Bréda Kastély: a Dél-Alföld rejtett ékköve

    Eppur si muove! (Mégis mozog!) – Galileo Galilei 1633-ban ezeket a szavakat mormolta maga elé bírósági tárgyalásán, miközben elfogadta az egyházi Törvényszék (inquisitio) ítéletét,

     
  • Figyelj rá, óvd meg – csak EGY van belőle

    A Föld Napja, TájGazda

    A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Egy így igaz, bárki hozzájárulhat a világ, a Föld értékeinek megőrzéséhez.

     
  • A lőcsei városháza

    A lőcsei városháza, TájGazda

    Lőcse az egykori Szepesi vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt. Jelenleg a szlovákiai Eperjesi Kerület Lőcsei járásának székhelye. Története a 13. században kezdődik,

     
  • Bőgő szarvasoktól zengő erdők

    Magyarország legnagyobb testű, vadon élő kérődző faja a gímszarvas, amely egyben a hazai erdők jellegzetes nagy vadja is. A legnagyobb szarvasállományokat hazai viszonylatban, a dél-dunántúli megyékben

     
  • Szent Móric kápolnája

    A Kunhegyesi kápolna, TájGazda

    Ahogy haladunk Abádszalók felé Kunhegyes irányból egyszer csak egy kunhalom töri meg az alföldi síkot. Ha jobban megfigyeljük a fákkal benőtt halmot egy téglából épült romos épületet,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére