A marosillyei Bornemissza-kúria

A dicsőséges magyar múlt hírnökei az egész Kárpát-medencében a kastélyok, kúriák és udvarházak. Ezek az épületek még akkor is mesélnek, ha nem méltó módon gondozzák őket, ha romosan várják a feltámadást.

Erdélyben sok épület vár megmentésre, a pénz hiánya és tulajdonjogok tisztázása mellett a lakosság átrendeződése tovább nehezíti a helyzetet. A Marosillyén élő magyarokat már egyik kezünkön össze tudjuk számolni. Pedig valamikor virágzó közösség volt.
A királybíró Kászoni Jánost Bécsben Erdély alkancellárjának nevezték ki, és bárói rangot kapott. Ekkor vette fel a híres Bornemissza nevet. Bornemissza János nagy területekre tett szert, a kincstártól bérbe vette Görgényszentimrét, és megvásárolta Marosillyét, ami így 1716-tól a család tulajdona lett. 1752-ben Bornemissza János két fia megosztozott a birtokon. Ignác örökölte a Bethlen-kastélyt, míg az öccse, Pál udvarházat építtetett magának. A két épület közötti egykori kastélyparkon ma a főút halad át. A 18. század végén, 19. század elején a Veres-bástya kivételével sorra lebontják az elromosodott Bethlen-kastély még megmaradt részeit, az udvarház falait, a lakótornyot és a kapuépületet. A bontásból származó kövekből kastélyt építettek. A Bornemissza Ignác által elkezdett kúriát az utódok tovább változtatták, dédunokája növelte meg a méreteit, akit szintén Bornemissza Ignácnak hívtak. A korszakra jellemző építészeti jegyeket, a régi kúria hangulatát az udvar felőli homlokzat, az oszlopsor idézi fel, és szintén a dicsőséges múltról árulkodnak a nagyméretű gazdasági épületek. A neoklasszicista díszes bejáratot Bornemissza Tivadar hozta létre, a kastély az ő idejében nyerte el a ma is látható formáját. A Bornemisszák 1949-ig éltek Marosillyén, az államosítás után kórház működött a kúria épületében, ma pedig üresen, romosan áll.
A marosillyei Bornemissza-kúria csak egyike azoknak a történelmi jelentőségű épületeknek, melyek megőrzése mindannyiunk felelőssége.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A Benei öreg templom

    Bene (Бене) községe egy kicsiny falu Kárpátalján, a Borzsva folyó partján a Beregszászi járásban, ahol a beregi hegyek és az alföldi síkság pereme húzódik.

     
  • Via ferrata a Gyilkos-tónál

    Via ferrata a Gyilkos-tónál, TájGazda

    Szérkelyföldön, a sziklamászók örömére tavaly ősszel adták át a Gyilkos-tó legújabb látványosságát, az 1345 méter magas Kis-Cohárdon kiépített fia ferratát. A „vasalt sziklaút” kétszáz méter hosszú,

     
  • A galgóci Erdődy kastély

    A galgóci Erdődy kastély, TájGazda

    Felvidéken, Nagyszombattól 19 km-re északkeletre, a Vág partján terül el Galgóc (szlovákul Hlohovec) városa. A cseh határhoz közelebb fekszik, mint a magyarhoz, tehát már viszonylag északon található,

     
  • A zentai Tűzoltólaktanya

    Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

     
  • Cicuka, cicuska, barka

    Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére