Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A losonci református templom, TájGazda

Vallásos és hazafias misszióval bíró egyházunk, mely a múltban soha hűtlen nem volt. „Az újított mű készen áll, karcsú merész tornyával, fenségesen összefutó boltíveivel,

virágos oszloprendével hivatva hirdetni évszázadokon át, hogy számban megfogyatkozott, de vallásos és hazafias misszióval bíró egyházunk, mely a múltban soha hűtlen nem volt, az Isten dicsőségét hálaadással hirdeti ma is.” – olvasható a losonci templomtorony tetején forgó rézkakas belsejében elhelyezett emlékiratban.
A Losonczi család birtokán álló első templomot I. Károly 1327-es oklevele már említi. 1978-ban tárták fel négyzet alaprajzú koragótikus szentélyfalait.
A második templomot a fent említett romjaiból 1609-ben építették újjá a kálvini hitre tért polgárok. Az évszázadok során folyamatosan bővítették, újították, de sajnálatos módon 1849. augusztus 9-én az orosz cár katonái feldúlták és porig égették Losoncot, így a templom is a lángok martalékává vált.
A kilátástalannak tűnő helyzeten az egyház vezetői rövid időn belül úrrá lettek. Tóth Mihály és Nagy József lelkészek, Gellén Lajos gondnok, Losonczi Gyürky Pál főgondnok, Szilasi és Pilisi Szilassy József egyházmegyei gondnok támogatásával biztosították az egyház életének újraindítását, megszervezték templom és iskola újjáépítését. Ingatlanok eladásával, kölcsönök felvételével, országos gyűjtéssel, sorsjegykibocsájtással, emlékkönyv kiadásával teremtették meg a nagyarányú építkezések anyagi alapját. 1850. január 21-én a füstölgő romok felett megtartatott egyházi gyűlésben a templomok felépítése elhatároztatott.
A templomot ismét újjáépítették, viszont száz év sem telt el a II. világháborúig, amikor is újból súlyosan megrongálódott. A háború után ellehetetlenített egyház kénytelen volt átruházni az államra az épületet. 1978-ban a műemlékvédelem restaurálni kezdte a templomot, mely 1988-tól a járási múzeum időszakos kiállítóhelyisége-ként szolgált. Végül 2004-ben, egy rögös út végén visszakerült az egyház tulajdonába, 2005-ben pedig folytatódhatott az épület rendeltetésszerű használata.
A templom méretei egyszerűen elképesztőek. A torony magassága 65 méter, csúcsán egy csaknem 2 méteres – pontosan1,8 m – rézkakas. A 25 x 11 m-es hajó keleti vége sokszögű, itt áll a festett, faragott szószék, az egyetlen fennmaradt 19. századi berendezési tárgy. A hajó nyugati végén négy díszes fejezetű oszlop tartja a karzatot, ahonnan hiányzik az 1945-ben tönkrement orgona
És, hogy ki mindenki fordult meg e monumentális építmény falai közt? A teljesség igénye nélkül: itt volt lelkész Csúzi-Cseh Jakab, gályarab prédikátor, utóbb püspök (1672-1679), itt keresztelték 1674-ben Ráday Pált, aki később II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, a református egyház első főgondnoka lett, csakúgy, mint 1769-ben Kármán Józsefet, a felvilágosodás korának íróját, lapkiadóját. De itt keresztelték 1889-ben Magyarország majdani köztársasági elnökét, Tildy Zoltán református lelkészt is. Itt hirdette az Örömhírt Sörös Béla, a Magyar Lithurgia történetének írója, a losonci Theologiai Szeminárium (1925-1938) alapító igazgatója. S, ha már szóba kerültek a neves személyiségek – a fent említetteknek és a névtelenség homályába burkolózott sok-sok gerinces losonci embernek köszönhető, hogy hosszú évszázadok alatt a hívek itt mindig anyanyelvükön – magyarul – hallgathatták Isten Ígéjét. Tisztelet emléküknek.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Tiszakálmánfalva

    Tiszakálmánfalva, TájGazda

    Február 25-én, szombaton délután számos  falubeli és vidéki vendég érkezett  a helyi művelődési egyesületbe, hogy közösen tisztelegjenek a falu alapításának 133-ik évfordulóján és a kulturális élet

     
  • Legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek..

    Makói Autós Csárda, TájGazda

    Az új, korszerű makói Maros híd ünnepélyes átadásra 1974. december 4-én került sor. A hídavatón a nemzeti színű szalagot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Kis Dezső vágta át.

     
  • A szűcsmesterség csak emlék marad

    A fiatal nemzedék számára ismeretlen fogalmak özönlenek a moholi 85 éves Vastag Jánostól, aki, talán a vidék egyteln szűcsmestere, aki báránybőr kikszítéssel si foglalkozik.

     
  • Duna Menti Múzeum

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

     
  • Ferences-rendi templom Pozsony Óvárosában

    Pozsony már középkorban lakott elővárosát, mely a város történelmi magvát és az azt övező negyedeket foglalja magába, Óvárosnak nevezzük. Ez a város központja, rengeteg látnivalóval.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére