Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A Veresegyházi Botanikus Kert, TájGazda

A Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál, a Sződ-Rákos patak mentén helyezkedik el a közel két évszázados vácrátóti Botanikus Kert.

Az arborétum hazánk leggazdagabb élőnövény-gyűjteményével rendelkezik. Az első írásos emlékek 1827-ből származnak. Nagy valószínűséggel a vácrátóti kastélyparkból alakult ki. Akkoriban egy egyszerű átlagos angolkert lehetett, egy középnemesi kastély parkjával egyenértékű.

A kert területe évtizedek során fejlődött, növekedett. Az igazi nagy felvirágzását Vigyázó Sándornak köszönheti. Neki és kertészeti mérnökeinek keze munkája eredményezte a mai csodálatos angolpark jellegű arborétum kialakulását. A szentimentális hangulatú sétányok, utak, a múltat idéző kerti építmények – vízimalom, gótikus stílusú műrom - sziklaalagút, tágas tisztások, kialakított tórendszer, mesterséges vízesés mind-mind a romantika jegyeit hordozza.
A botanikus kert tervezési, kivitelezési munkálatai a legnagyobb aprólékossággal, odafigyeléssel zajlottak. A park területén lévő kastélyt eklektikus stílusban átépítették, a kerten átfolyó patak vízét és az itt lévő tavat összekötve egy összefüggő tórendszert alakítottak ki. Az innen kitermelt földdel a lankás domboldalakat még változatosabbá tették. A sziklás oldalak kialakításához 10-15 mázsás köveket szekerekkel hordták a közeli Naszály hegyből. Az itt kialakult mikroklíma eredménye a kert gazdag növényvilág. Ez adott lehetőséget egy dendrológiai, gyűjteményes típusú kert létrehozására.

Vigyázó Sándor végrendeletében a MTA-nak ajándékozta a tulajdonában lévő vagyonát, a könyvtárat, az értékes műtárgygyűjteményt, a kastélyt, a kertet. Sajnos az örökösök hosszan elnyúló pereskedései a terület nagymértékű pusztulását eredményezték. A II. világháború alatt megszállt orosz katonák sem kímélték e természetvédelmi területet.
Mára az örökhagyó szándéka megvalósult, így a 27 hektáros kert a MTA birtokába került. 1952-ben megalakították a Botanikai Kutatóintézetet. Ezzel kezdetét vette a kert rekonstrukciója. Helyreállították az eredeti úthálózatot, gyomoktól, bozóttól megtisztították a területet, az eliszaposodott tavat, patakmedret kitisztították, új műtárgyakat, fahidakat, padokat építettek. A növényzet további pusztulásának megállítása érdekében nagyarányú szaporításba kezdtek, négy nagy gyűjteményi egységet hoztak létre. Szaporító házakat, üvegházakat építettek: orchideaházat, broméliaházat, pálmaházat, kaktuszházat, pozsgásházat. Igen nagy a száma a sziklalakó, gyepi és erdei fajoknak. Borbolyaféléket, boglárkaféléket, platánokat, törökmogyorót, fekete diót, lepényfát, közönséges pagodafát és számos egyéb fás szárú növényt ültettek. A gazdag növényvilág mellett állatvilága is szaporodott.

Az arborétum minden évszakban lebilincselő látványt nyújt. Egynyári növénybemutatók, muskátli- és rózsafajta bemutatók és a természet sok-sok apró csodája várja a vendégeket. Óvodai, iskolai kirándulások kitűnő színhelye. Az állandó, interaktív kiállítások révén – Berkenyeház, „Túl nagy lábon élünk” kiállítás - a gyereket rengeteg élmény várja. Lehetőség van szakvezetéssel egybekötött kerti sétákra. Rövidebb-hosszabb sétautakat alakítottak ki: pl. botanikai tanséta, kínai növények tansétája, üvegházi gyűjtemények séta, évelő- és sziklakerti gyűjtemények séta stb.

További információ: http://botkert.hu/

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Nem szegi kedvüket se zimankó, se forróság

    A Petnezugi Vadlórezervátum

    Tudta, hogy hazánkban is vannak vadlovak? Hihetetlennek tűnik, de igen vannak. Mintegy 2500 hektárnyi területen szabadon vágtázhatnak kedvükre a Przewalski vadlovak. A Hortobágyi Nemzeti Park

     
  • Lelkesítő vízikerék

    Felsőcsernátonban egy rusztikus, de ugyanakkor modern turisztikai központot hoztak létre. A létesítmény egy felújított malom köré épült. A Háromszéki Mára Egyesület tulajdona a Malomkert

     
  • Nyugat-Szlovákiai Múzeum a Nagyszombaton

    Nagyszombat jelenleg a Szlovák Köztársaság hetedik legnagyobb városa, melynek múltja igencsak régre nyúlik vissza az időben. Területe már a kelták, illetve a rómaiak korában lakott volt.

     
  • Kárpátalja, Rahói Járás, Rahó

    Rahó, TájGazda

    Ukrajna legmagasabban fekvő és legtöbb heggyel rendelkező városa. Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Tőle 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.

     
  • ILA-Glass

    Iliglass, TájGazda

    Baráth Ilona a felvidéki, érsekújvári járásbeli Kamocsán él, tanult szakmája szerint építész tervező. Manapság azonban leginkább ékszereket és dísztárgyakat tervez és „épít”, készít, melyeket

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére