Belépés

Jáki templom, Tájgazda

Annak ellenére, hogy török hadjárat, tűzvész, villámcsapás, vihar sújtotta e monumentális, Európa szerte híres templomunkat, a mai napig büszkén áll a Sorok- patak völgyének fennsíkján.

Az érkező már messziről megpillanthatja a dombság tetejére épült, zömök tornyaival bíró Szent György Apátsági templomot, amely Szombathelytől 12 km-re, Ják községben található román stílusú, gótikus elemeket viselő épület. A stílusjegyek alapján alapítási éve 1220 köré tehető és Jáki Nagy Márton nevéhez fűződik, aki az elkészült templom ellátására bencés szerzeteseket bízott meg. Számos „szabálytalanság” figyelhető meg a templom falain, ami a többszöri építési tervek változtatásának köszönhető. Az építésben a legmagasabb kőfaragási és szobrászati ismeretekkel rendelkező mesteremberek vettek részt. Munkájuknak köszönhető a díszes főkapu, a két torony, a hajók boltozata és tartórendszere, az előcsarnok és a szentély boltozata. 1256-ban Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel, akinek képmása a főoltár mögötti falon is látható.

A bazilika utolsó nagyobb felújítása 1896 és 1904 között zajlott. Az átépítéskor törekedtek az eredeti állapot visszaállítására. Több részt átformáltak, falakat bontottak le, újakat emeltek, ablakokat falaztak be. A tornyok felújításához 200 vagon követ hozattak és használtak fel.

Az apátság fő dísze a bélletes kapu, igen gazdag geometria mintázatokkal. A bejáratnál két oldalt oroszlánok állnak, melyek őrzik az apátság békéjét. További érdekessége, hogy a főbejáratnál csak Krisztus és két apostol feje eredeti, a többit a törökök megrongálták. Látható egy bárány kereszttel és két önmagát marcangoló sárkány szobra is.
A belső tér a kis ablakok miatt sötétnek tűnik, de a magas, tágas hely, a freskók, szobrok ellenhangsúlyozzák e sötétséget.
Különlegessége az északi homlokzat közepén lévő fehér kő, aminek a helyiek varázserőt tulajdonítanak. Szerintük, ha a lányok elzarándokolnak ide, lekaparnak egy kis port a kőről, pogácsába megsütik és megetetik az udvarlójukkal, akkor sikeres és hosszú lesz a házasságuk.
Illetve a kertben van három olyan kő, ami római eredetű. A népnyelv ördögköveknek is nevezi. A legenda szerint az ördög azokkal akarta lerombolni a templomot, mert az annyira szép volt, hogy megirigyelte. http://www.jak.hu/index.php?v=1&p=11&function=2_10

Mivel akkoriban az apátság nem a helyi lakosság érdekeit szolgálta, így 1250 körül a templom mellé felépítették a Szent Jakab kápolnát, hogy az istentiszteleteket megtarthassák. A körülötte lévő park kellemes kikapcsolódást biztosít a turistáknak.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Bánátban szórványban élnek a magyarok

    Versec, Tájgazda

    Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

     
  • Minden jó, ha ló a vége

    A ló a magyarság történetének egyik központi szereplője. Akár munkáról, akár harcról vagy vándorlásról volt szó, eleink mellett mindig ott voltak ezek az erős és okos jószágok. Ám nemcsak munkára foghatóságuk

     
  • Kézműves papucsok

    Kézműves papucsok, TájGazda

    Ritka és egyedi foglalkozás a cipész szakma, de ezen belül a kézműves papucskészítés még ritkább mesterség. Vajdaságban, a Tisza melléken, pontosabban Adán él Szalma Sándor mester, aki a néptáncos cipők

     
  • A bényi kéttornyú templom

    A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

    Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

     
  • A kajszi jövője

    A kajszi jövője, TájGazda

    Szerbia kiviteli nagy lehetőségét a gyümölcs- és a zöldségnövény termelés jelenti. Köztársasági szinten a termőterületnek alig 5%-át foglalják el a gyümölcs-ültetvények. A szerkezetben a szilva, az alma és a málna

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére