Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Háromkút az elzárt csángó település, TájGazda

Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

Az Isten háta mögötti hely azonban csodaszép. A Hargita és Neamţ megye határán fekvő település közigazgatásilag Damukhoz tartozik, a magyarok Gyimesközéplokra adóznak, és ott szavaznak, a pap Gyergyószentmiklósról jár, a gyerekek V. osztálytól bentlakásos formában Gyergyószentmiklósra vagy Gyimesfelsőlokra járnak iskolába. Errefelé nem vezet aszfaltút, a Gyilkos-tó irányából 15 km hosszú, meglehetősen rossz úton lehet eljutni a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből alakult ki.

Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Fekete-Hagymás lábánál felszínre törő Meleg-forrásnak nevezett bővizű karsztforrás, amely beleömlik a Kisbékás-patakba, melynek két oldalán elszórtan sorakoznak a házak. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját néhány román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Életrevaló közösség, a fiatal családok mindenikében több gyerek van, ezért a falusi vegyesboltot évekkel ezelőtt iskolává alakították át. A lelkes tanítónőt megedzette a sors, előbb csak a beázó tetővel kellett megküzdenie, aztán árvíz sújtotta az iskolát, amikor egy felhőszakadás során a megáradt patak hidat, autót, állatot és mindent magával sodort. S amikor ezt is helyreállították, akkor leégett a fából készült épület. Közben egyre többen megismerték a helyet, és sok jószándékú ember járult hozzá, hogy új iskola épülhessen. Az oktatás közben sem szünetelt, a tanítónő e mellett összefogta a támogatókat és felügyelte az építkezést. A 180 fős magyar közösségből 30 gyerek jár az új, korszerű tanodába. Példaértékű volt az a határokon is átívelő segítségnyújtás, ahogy összefogtak az emberek annak érdekében, hogy a kisiskolások és óvodások magyarul tanulhassanak világtól elzárt szülőfalujukban. Az avatóünnepségen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is jelen volt, aki személyesen is hozzájárult az iskolaépítéshez. Az ott élők gazdálkodásból, állattartásból élnek, a békés táj pedig a pihenni vágyóknak is csábító. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Légies kosárkák

    Miklós Judit a csodás Csallóköz szívében, Légen lakik, Felvidéken. Hivatását tekintve egészségügyi nővér. Emellett már hetedik éve pedignádból fon kosarakat, tálcákat vagy, amit épp kigondol.

     
  • A napilapok, reklámújságok átalakulása

    Papírfonás, TájGazda

    Az emberi képzelőerő fantasztikus dolgokat képes kihozni belőlünk, emberekből. Képesek vagyunk általa egy, már meglévő tárgyat átformálni, átalakítani, ezáltal egy teljesen új tartalommal megtölteni.

     
  • Horgolt kis kedvencek

    Kötés, horgolás, amigurumi, TájGazda

    A kötött és horgolt ruhák, tárgyak mindig megmelengetik a lelkemet. Olyan jó érzés látni munka közben a készítőket, a folyamatát annak, ahogy egy gombolyag fonál kötőtűk,

     
  • Egy forgó és egy szégyenlős lány

    Falunevek eredete, TájGazda

    Nemrégiben Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból címmel jelent meg egy írás kárpátaljai magyar falvak nevének eredetéről. Az alábbiakban olvasható a folytatás

     
  • Sörnapok Újvidéken

    Igazi német hangulat övezte be az Újvidéki Vásár Maszter csarnokát, október 21-22-én, ugyanis a bajorországi mintára sörfesztivált, azaz Oktoberfestet rendeztek a sörkedvelőknek.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére