Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Régi használati tárgyak gyűjteménye, TájGazda

Előszeretettel beszélünk fejlődésről, gazdasági fölemelkedésről, korszerű gazdálkodásról, és gondolkodás nélkül rábólintunk: a korszerű technológiai vívmányok eredménye valamennyi.

Arról rendszerint megfeledkezik az ember, hogy milyen alapokra épülnek ezek az eredmények. Hogy csak a mezőgazdaságnál maradjunk: milyen gépek, eszközök előzték meg a nagy teljesítményű, gyors és precíz munkát végző mezőgépeket? A 6-8 vasú váltva-forgatós eke, a 200-300 lóerős traktor láttán akár hihetetlennek tűnik, hogy a parasztgazdaságok zömén, még 50 évvel ezelőtt is lóval és egyvasú ekével szántottak, lóvontatású vetőgéppel végezték az áldozatos munkát.  Hová tűntek ezek a valamikor olyan értékes eszközök? Legtöbbje az enyészeté lett, hiszen a gépek bevonultával már nem volt szükség répaszedő villára, sarlóra, cirkalomra, kévehányó villára, fogasra, boronára, amit ki is használtak a szemfüles régiségkereskedők, s akárcsak a régi háztartási eszközöket, kellékeket, potom áron felvásárolták, aztán jó áron tették pénzzé. Vajdaságban számos településen tájház, amolyan kis falumúzeum állít emléket az egykori népéletnek, tiszteleg a régi paraszti gazdálkodás előtt, de vannak olyan magángyűjtemények, amelyek a gyökerekre emlékeztetve kaptak helyet a korszerű gazdaságon. A gunarasi Pecze István régiség-gyűjteményét szemlélve, bár a rendszerezés még várat magára, igazi időutazáson vehet részt a múlt iránt érdeklődő. Pecze István családjával az 1970-es évek elején a tanyáról költözött az urbánus környezetbe, de magával vitte a természet tiszteletét és a régi paraszti gazdálkodás eszközeit, melyeket napjainkban is kincsként őriz. Tekintélyes eke-gyűjteményében kiemelkedő helyet foglal el az a faeke, amellyel, elmondása szerint még a 19. század végén, a 20-ik század elején nagyapja két ökörrel szántott. Legkedvesebb eszköze azonban az a ki tudja hány éves cirkalmazó, vagyis sorhúzó, amivel pl. a kukorica vagy napraforgó sorát jelölték ki. A parcellát keresztbe-hosszába bejárva szabályos négyzetek rajzolódtak ki a termőföldön, s a kukorica vetése úgy történt, hogy a négyzetek sarkába, sarokkal lyukat nyomtak, abba helyezték a két kukoricaszemet, majd ráhúzták a néhány cm-s földréteget. A vagy száz éves Hoffer traktor, a "körmös" is látványossága gyűjteménynek, melynek különlegességei sorából azt a több  mint 200 darab monogramos téglát és a patkó-kollekciót, valamint a vetőgépek súlyzóinak sokaságát sem hagyhatjuk említés nélkül. A kengyelek, a zablák, a viharlámpák, a paraszti élet lábbelijei az I. világháborúból származó kulacsok mind-mind a múltról mesélnek. Az egykori szélmalom semmibe vett, elhanyagolt épületét könnyen rendbe lehetne tenni, igaz, pénz kell hozzá, de ott méltó helyet kaphatnának a gyűjtemény darabjai, esetleg bővülne is az, színfoltja lehetne annak a településnek, amely a mezőgazdaságnak köszönheti felemelkedését.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • „Népies. Lendületes. Egy darab a lelkedből”

    A fazekasság az egyik legősibb kézműves mesterség, s bár erre talán ritkán gondolunk, az agyagedények megjelenése talán legalább annyira megkönnyítette az emberek mindennapjait,

     
  • A hobbi, ami egy életen át elkísér

    A temerini vadászegyesület, TájGazda

    Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

     
  • Az első világháború magyar hőseinek emlékére

    Hetven év után újra eredeti nagyságában áll Tiszakálmánfalván a katolikus templom előtti parkban az első világháborúban elesett és eltünt helyi magyarok emlékére emelt emlékmű.  A szerb–magyar

     
  • Néptáncmozgalom a Vajdaságban

    Néptáncmozgalom a Vajdaságban, TájGazda

    Kiss Zsélykó – Zsiga néptáncoktató neve Vajdaság – szerte nem ismeretlen, hiszen 25 éve a szakmában tevékenykedve  teszi a hagyományőrzést, a néptácmozgalom népszerűsítését.

     
  • Mesék nélkül szegényebbek lennénk

    Mesevirágom, TájGazda

    Valljuk be őszintén, a mesékre mindenkinek szüksége van, legyen az gyermek vagy felnőtt. Belőlük merítünk ihletet, általuk képesek lehetünk továbblépni, olykor álmaink megvalósításában is nagy szereppel bírnak.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére