Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

Egy város vagy falu neve arról tanúskodhat, kik, milyen foglalkozást űző személyek lakták, mi jellemezte, kinek a tulajdonában állt elnevezésének pillanatában. Az alábbiakban néhány kárpátaljai magyar település nevének eredete olvasható.

Beregsom (Beregszászi járás). Az egykori Lónyai uradalom királyi birtokának első írásos említése 1270-ből való. A település a környéken bőven található somfák után kapta a nevét. A Bereg előtagot csak a XX. században kapta, ezzel is mutatva területi hovatartozását.

Csonkapapi (Beregszászi járás). Elnevezése valószínűleg papi birtokot jelöl, s vélhetően Haraszti Erasmus katolikus papra utal, aki egy ideig a terület birtokosa volt. Hogy hogyan lett csonka, arról két magyarázat is létezik. Az első szerint a „csonka” előtag egy befejezetlen templomra utal. A másik szerint a falu mellett egykoron létezett egy Csonkás nevű település, ami a tatárjárás idején szinte teljesen elnéptelenedett, mert lakói a fallal megerősített Papiba menekültek. A két település „összeolvadásából” született meg Csonkapapi.

Beregrákos (Munkácsi járás). A település a Latorca egyik, édesvízi rákokban gazdag ágáról kapta a nevét. Első említése Rakus néven 1332-ből származik.

Csepe (Nagyszőlősi járás). Az egykor Ugocsa vármegye részét képező települést 1393-ban már Chepe néven említik. Az elnevezés a Csépán személynévből ered.

Tiszasalamon, Csap, Tiszaásvány (Ungvári járás). Hármat egy csapásra! A három, egykor Ung vármegyéhez tartozó település elnevezését az eredetmonda ugyanazon történéshez köti. Történt ugyanis, hogy egy uraság járt a vidéken, „tengelytörő utakon”, s a „kocsimarasztó nagy sár” igen nehezítette a közlekedést. Az uraság rákiáltott kocsisára: „Csapj közé, Salamon, mert itt maradunk az ásványban!” Ezzel a mondatával keresztelt el három falut egyszerre. (Az Ásvány helynév jelentése itt: mesterséges árok, ásott tó, kút.)

(Folytatása következik)

Espán Margaréta

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A dél-békési Pachwork Asszonyok

    Patchwork, TájGazda

    Munkáikat ideiglenesen a helyi kiállító teremben lehetett megtekinteni. A falon és a vitrinben mintás, színes textildarabokból összeállított termékek színkavalkádja fogadta az érdeklődőket.

     
  • Bőrbe szabott örökségünk

    Steixner bőrmíves mester, TájGazda

    „Bőrbe szabott örökségünk” - ahogy bőrmívesünk fogalmazott. Elsőként egy különös famintát ábrázoló tarsolyról látott fotó ragadott meg, majd a többi soron következő képek is lenyűgözték a képzeletemet.

     
  • Sztáray-kastély – Nagymihály

    Sztáray-kastély – Nagymihály, TájGazda

    Nagymihály – szlovákul Michalovce – a trianoni békediktátum előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásának székhelye volt. A mintegy 40 000 főt számláló város ma

     
  • Középkori templomrom Kaszaperen

    Középkori templomrom Kaszaperen, TájGazda

    A mai végegyházi Zsibrik dombon kereshetjük fel a Kaszaperi Történelmi Emlékparkot. A park bejáratához földút vezet. Száraz időben gond nélkül juthatunk el gépkocsival a kapuhoz,

     
  • Aki beleszületett az ékszerkészítésbe

    Magyarosi Katalin gyöngykészítő, TájGazda

    Már több gyöngyékszer készítőt is bemutattunk ezen az oldalon, s mégis minden termék egészen más. Egyrészt az alkotók is különbözőek, más hagyományokkal és más ízlésvilággal,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére