Falunevek eredete, TájGazda

Nemrégiben Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból címmel jelent meg egy írás kárpátaljai magyar falvak nevének eredetéről. Az alábbiakban olvasható a folytatás

(az első település a Munkácsi járásban található, a többi a Nagyszőlősiben, a történelmi Ugocsa vármegyében).
Szernye a Szernye-mocsár mentén jött létre. A mocsár egykoron több mint 100 négyzetkilométeren terült el. Vizét a Szernye folyó vezette le, aminek neve a szláv srna (őz) szóból ered.

Fancsika egykori, azonos nevű ispánjáról kapta a nevét (a megnevezés a régi magyar Fancs vagy Foncs személynévből ered).

Forgolány nevének eredetéhez két, majdnem teljesen egyező eredetmonda kapcsolódik. Az első szerint a falu közepén folyt a Tisza Halavány nevű ága. Egyszer egy leány, aki vizet akart meríteni, beleesett a folyóba, s elkapta őt egy örvény. A vízben lelte halálát. Egy juhász meglátta, s ezt kiabálta: „Forgó lány! Forgó lány!” A másik történet szerint ott, ahol ma a falu található, egykor a Tisza folyt. Vizében egy örvény kavargott (ott, ahol most a református templom áll). A Tisza bal partján lakott egy Jaros nevű vadász, akinek szépséges leánya belecsúszott a vízbe, miközben meríteni akart belőle. Segítségért kiáltozott, miközben az örvény forgatta őt. Kiabálását meghallották a közeli mezőn dolgozók, s egyikük a lányt látva ezt kiabálta: „Forog a lány! Forog a lány!” Erről a szerencsétlenül járt „forgó lányról” kapta a nevét a falu.

Verbőc Árpád-kori település, egykoron Ugocsa vármegye Tiszán-inneni járásának része volt. Nevét a mellette húzódó Vrbovac patakról kapta, aminek neve füzest, fűzfával benőtt helyet takar.

Öregakli, Újakli és Aklihegy egymás szomszédságában terülnek el. Az első Akli (ami ma Öreg) nevét az akol (ól, karám) szó –i képzős változatából kapta, merthogy valamikor egy nagy sertésakol állt ott, ahol most a falu van. Aklihegy mára önálló település, Újakli pedig egy új Akli.

A végére hagytam a legjobbat, Nevetlenfalut. Eredetileg nem volt a falu nevetlen, Deákfalvának is nevezték, de volt egy trágár megnevezése is: Pinátfalva. Hogy miért hívták így, az mindenkinek a képzeletére van bízva… Történt egyszer, hogy egy katona haladt el a falunál, s megkérdezett egy parasztlányt, mi a falu neve. Ő szégyellte elmondani, ezért azt mondta, hogy nincsen annak neve. A falu pedig azóta is Nevetlen.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Hírhedt és híres magyarok Dél-Erdélyben

    A Retyezátot sokan felkeresik, a Hátszegi-medencén áthaladók mégsem tudják, hogy a vidék bővelkedik magyar vonatkozású történelmi műemlékekben.

     
  • A versenyborok szakértője

    A versenyborok szakértője, TájGazda

    Befejeződött a szüret.  A szőlőtermő vidékeken a must és a forrásban levő bor illata  árasztja le az utcákat, és a borkedvelő is azt reméli, Márton napkor minőségi bort kóstolhat egy-egy gazda pincéjében.

     
  • Református világtalálkozó Délvidéken

    Hitében és nyelvében él a nemzet – hangzott el a vajdasági Hertelendyfalván a református közösség harmadik világtalálkozóján, amelyet a helyi templom felszentelésének ünnepére rendeztek.

     
  • Az érsekújvári ferences templom és kolostor

    Az érsekújvári ferences templom és kolostor, TájGazda

    Érsekújvár a magyar országhatártól mintegy 37 km-re fekszik, északi irányban. Komáromtól megközelítve rövid idő alatt, könnyen elérhető. A Nyitrai kerület Érsekújvári járásának székhelye.

     
  • Holler

    Holler, TájGazda

    A Tímár család felelősséggel őrzi a Holler örökséget Gyomaendrődön. A „Holler”, a Körös Étterem és Szálloda, ugyanolyan emblematikus épülete Gyomaendrődnek, mint például a Nagytemplom Debrecennek.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére