Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Szentes TV-torony, TájGazda

A szentesi TV-torony építését 1959-ben kezdték el, az adó üzembe helyezésére és ünnepélyes felavatására 1960 februárjában került sor. A torony építéskori magassága 240,5 méter, volt,

jelenleg 236,5 méter magas. Így is Csongrád megye legmagasabb építménye.
A csökkenés oka a technika fejlődése. A korábbi csúcsantennát a digitális sugárzásra való felkészüléskor 2008-ban kicserélték, és ez négy méterrel rövidebb szerkezet. Uniós előírás volt, hogy az analóg sugárzást be kell szüntetni, és minden tagországban be kell vezetni a digitális földfelszíni televíziós sugárzást, az átállás Magyarországon 2014-ben fejeződött be. Az ország területének 98%-án már foghatók a digitális sugárzású műsorok. Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun Szolnok megyékben fogható a toronyból sugárzott adás.
A toronyban nem csak tévéadások továbbításával foglalkoznak, a televíziós és rádiós műsorszórás csak az egyik nagy szelete a munkánknak. Vannak üzleti partnereik a távközlés területén is. Bankok, áruházláncok, posta, honvédség mind olyan cégek, amelyek az egész országban jelen vannak és fontos számukra az egységes információkezelés, a gyors adatátvitel. Teljes távközlési hálózatok fenntartásában is közreműködnek, például a Telenor hálózatát ők üzemeltetik. Szélessávú internet lehetőségét is biztosítani tudják a viszonteladók számára, a UPC is tőlük veszi a gerincvonalát. De a fejlődés nem állhat meg. Folyamatosan fejlesztik szolgáltatásaik körét. Nyitottak a multimédia irányába, hiszen egyértelmű, hogy a XXI. században ez a tendencia. Ezek a szolgáltatások az otthonokban lévő számítógépek köré épülnek.  A torony összesen tizenkét drótkötéllel van rögzítve. Érdekes, hogy ez a hatalmas tornyot egymásra illeszkedő két kerámia gömb tartja, amelyik a torony súlyvonalában van elhelyezve. Ez a kialakítás biztosítja a torony szabad mozgását. A toronytest körülbelül három méter átmérőjű, amelyikben egy lift működik. Szerelőik kilencven százaléka ipari alpinista is. A torony minden működő egységnek van tartalék egysége. Azaz bármi meghibásodik, helyét azonnal átveszi a tartalékegység. Áramszünet esetén a folyamatos áramellátást dízelgenerátorral biztosítják.
A torony felállítását a szentesiek társadalmi munkával segítették. Amikor kifeszítették a drótköteleket, a helyiek itt dolgoztak az építkezésen. Akkor el sem tudták volna képzelni, hogy milyen lesz ez a torony 50 évvel később.
A torony dolgozói nem feledkeznek meg a múltról. A kezelőépületben állandó híradás történeti kiállítást rendeztek be. Itt a teremnyi méretű, kézzel kezelt adótól, a Munkácsy televízióig sok mindent összegyűjtöttek. Nagyon érdekes az anyag, és nem csak a szakembereknek. Hiszen a régi tévéket, világvevő rádiókat, a régi cégéreket mindenki ismeri. A különböző berendezések a laikusoknak meg egyszerűen érdekesek. Mint ahogyan az is, ahogyan el lehet jutni a torony mai technikai központjáig. Az ipartörténeti kiállítás után egyre kisebb méretű adók között jutunk el a ma működő adókig. Ami először csak egy szobában fért el, olyanból később egy szobába már elfért tíz-húsz darab is, ma pedig ugyanez a mennyiség gyakorlatilag felfér egy nagyobb állványra téve is. Az igaz viszont, ahogyan csökkent az adóegység mérete, úgy nőtt a hozzájuk csatlakozó kábelek vastagsága. Hiszen a berendezések méretének csökkenése nem jelent teljesítménycsökkenést, sőt – ma combvastagságú koaxkábelek vezetnek a központi egységtől a torony közös TV antennarendszeréhez. A távolról csak egy nagy acéltoronynak látszó építményben izgalmas, komoly munka folyik. Ami a mobiltelefonáló, internetező, tévéző, vásárló, bankkártyával fizető, autójukban GPS-el tájékozódó embereknek a világ legtermészetesebb dolga, ahhoz sok ember, nagyon komoly, összehangolt munkájára van szükség. A szentesi tévétoronyban ezért a természetességért dolgoznak.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Punykó Mária

    Punykó Mária, TájGazda

    Ha Kárpátalján járunk, és a szeretnénk megismerni igazából, mondjuk Beregszász történetét, ismertebb helyeit, épületeit, akkor nem elég, ha sétálunk, megismerünk helyi ízeket, éttermeket, kézműveseket,

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     
  • Jenő bácsi méhészete

    Jenő bácsi méhészete, TájGazda

    Az én utánajárásom és érdeklődésemre Kárpátalja beregszászi járásában mindenképpen Jenő bácsi méhészetét ajánlották nekem egy nagyon pici kárpátaljai teleülésen, Haláboron.

     
  • Aratóünnep Felsőhegyen

    Aratóünnep Felsőhegyen, TájGazda

    Szebbnél szebb, a múltat idéző aratódaloktól visszhangzott július 9-én a zentai Tornyosi úti Lovas tanya környéke, ahol az 56. aratóverseny és -ünnepség keretében elevenítették fel a feledésbe vesző,

     
  • Hazánk egyetlen barlangvára – a Siroki vár

    Ahogy haladunk Sirok felé, már viszonylag messziről lehet látni a hegy tetején magasló vár romjait. A községbe beérve azonban szemfülesnek kell lennünk. Ugyanis a várhoz vezető utat nem könnyű megtalálni.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére